Az eddigiekben valamennyi példánk a látással foglalkozott. Az utóbbi években úgy alakult, hogy az észlelési/figyelmi kutatások hangsúlya valóban a vizuális kutatásokra helyeződött. Ennek több oka is lehet. Két ok technikai. A modern ingeradási eljárásokkal, nevezetesen a képernyős megjelenítéssel a vizuális kísérletezés lényegesen leegyszerűsödött. Egy személyi számítógép és egy nem is túl költséges program segítségével jól használható kognitív pszichológiai laboratórium teremthető. Másrészt az idegtudományi kutatásokban a majmok vizsgálatakor a vizuális rendszer lényegesen könnyebben hozzáférhető, hiszen a „vizuális agy” kiterjedtsége folytán szinte „akárhová nyúl” a kutató, ilyen területeket talál. Vannak azonban elméleti szempontok is. Míg a figyelmi kutatások kezdetén a figyelmi hatásokat az észlelési folyamatok kezdeti szintjén azonosították, az elméleti megközelítésekben egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a magasabb szintű folyamatok. Ezek szerepére viszont inkább a vizuális kísérletezés hívta fel a figyelmet (bár, mint látni fogjuk, e témakör is akusztikus kutatásokkal indult). A modern figyelmi kutatások azonban hangsúlyozottan a hallás területén kezdődtek.