Bakró-Nagy Marianne (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX.

Uralisztikai tanulmányok


Aspektualitás

Egy másik, a törökségi nyelvekben igével kifejezett szemantikai kategória az aspektus, ami azt mutatja meg, hogy egy tényállásra külső szempontból, mint befejezettre tekintenek (perfektív aspektus), vagy belső szempontból, mint folyamatban lévőre (imperfektív aspektus) (Boogaart 2004, 1166). Egy további kategória az akcióminőség, amely a tényállások jellegére, típusaira utal (esemény, állapot stb.) (Boogaart 2004, 1166). Sok tekintélyes kutató nem fogadja el, sőt kifejezetten elutasítja az aspektus és az akcióminőség megkülönböztetését (pl. Comrie 1976, 7), mások az aspektualitás ernyője alá vonják őket (Boogaart 2004, 1165). Az aspektualitás a fázis elvét is magába foglaló összetett fogalom, amelyben egy szituáció egy bizonyos fázisa van kiválasztva vagy kerül a középpontba; ez lehet a szituáció kezdete vagy vége (Boogaart 2004, 1172).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 059 952 8

Vajon hogyan része a nyelvtudománynak az uráli nyelvészetként ismert terület? Nem kétséges, hogy a magyar és a többi uráli nyelv közötti nyelvrokonság bizonyított ténye (és nem, mint a tudományon kívül egyesek mostanában egyre hangosabban szeretik állítani: „elmélete”) köti össze egymással az ide tartozó nyelveket. De miért érdekes egy történeti-összehasonlító módszerek alapján meghatározott nyelvcsoport egy általános (vagy elméleti) nyelvészeti sorozat számára?

A válaszok egy része épp e kötetben található meg. A korábban eléggé belterjes szaktudomány a huszadik század végén nyitni kezdett, részben a hagyományosan vizsgált nyelvi szintek, a fonológia, morfológia és lexikológia felől a mondattan felé, részben a leíró és történeti, valamint nyelvhasonlítási vizsgálatok felől a tipológia és a szociolingvisztika felé. Ugyanez a változás más nyelvcsoportok, például az amerikai őshonos nyelvek vagy az afrikai nyelvek tekintetében is lezajlott − azzal a különbséggel, hogy ezekben a közvetítő és munkanyelv az angol volt, míg az uralisztikában mindmáig él az orosz és a német is a szakma közvetítő nyelveként.

Ennek a nyitásnak a dokumentumai közé sorolható az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete is, amelyben a nemzetközi szerzőgárda szavatolja, hogy legyen bár a munkanyelvük különböző, a tudomány nyelve összeköti őket. A vizsgált nyelvek körét az oroszországi kisebb uráli nyelvek alkotják, közöttük mind a három északi szamojéd nyelv. A tanulmányok legnagyobb részére a szinkrón szempontú tipológiai megközelítésmód a jellemző, amely a téma feldolgozásából adódó következtetéseket általános megfigyelésekkel és állításokkal szembesíti. A kutatások tárgya tehát továbbra is az uráli nyelvek történetileg összetartozó csoportja, céljuk és keretük azonban a modern nyelvtudományban elfogadott irányokba illeszkedik, a fonológiától a szintaxisig, a tipológiától a szociolingvisztikáig.

Ezek a tanulmányok, amelyek mind a kötet szerkesztőjének felkérésére készültek és először itt jelennek meg, köztük a külföldi szerzők munkái kötetünk számára lefordítva, jól bizonyítják az uralisztika érettségét és versenyképességét az elméleti nyelvészet terepén is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxx//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave