Bakró-Nagy Marianne (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX.

Uralisztikai tanulmányok


Lokatív és egzisztenciális mondatok

A lokatív mondatokat a korpuszvizsgálat mellett egy képsorozat lekérdezésével is teszteltük. Az alábbiakban elsősorban az utóbbi forrásból származnak a példák, és ennek kapcsán fontos egy előzetes megjegyzés. Mint korábban írtuk, a lokatív és az egzisztenciális mondatokat annak alapján szokták megkülönböztetni egymástól, hogy az előbbiben egy határozott alany térbeli elhelyezkedését fejezi ki az állítás, az utóbbiban pedig egy határozatlan alany létezését, megjelenését (egy konkrét helyen, vagy általában véve). A hantiban azonban a határozott/ határozatlan értelmezés sokszor csak a szövegkörnyezeten alapul, és kérdéses, hogy a képek alapján kapott, de kontextus nélküli mondatoknál vajon milyen típusú állításokat tettek az adatközlők (pl. ’A labda az asztalon van.’ vs. ’Labda van az asztalon’). Az alábbiakban, amikor áttekintjük a lokatív és az egzisztenciális mondatok kifejezőeszközeit, a mondatoknál azt a fordítást adjuk meg, amelyet az adatközlő által alkalmazott megoldás alapján helyesebbnek vélünk, de a kétféle mondat megkülönböztethetőségére a későbbiekben még visszatérünk.1

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 059 952 8

Vajon hogyan része a nyelvtudománynak az uráli nyelvészetként ismert terület? Nem kétséges, hogy a magyar és a többi uráli nyelv közötti nyelvrokonság bizonyított ténye (és nem, mint a tudományon kívül egyesek mostanában egyre hangosabban szeretik állítani: „elmélete”) köti össze egymással az ide tartozó nyelveket. De miért érdekes egy történeti-összehasonlító módszerek alapján meghatározott nyelvcsoport egy általános (vagy elméleti) nyelvészeti sorozat számára?

A válaszok egy része épp e kötetben található meg. A korábban eléggé belterjes szaktudomány a huszadik század végén nyitni kezdett, részben a hagyományosan vizsgált nyelvi szintek, a fonológia, morfológia és lexikológia felől a mondattan felé, részben a leíró és történeti, valamint nyelvhasonlítási vizsgálatok felől a tipológia és a szociolingvisztika felé. Ugyanez a változás más nyelvcsoportok, például az amerikai őshonos nyelvek vagy az afrikai nyelvek tekintetében is lezajlott − azzal a különbséggel, hogy ezekben a közvetítő és munkanyelv az angol volt, míg az uralisztikában mindmáig él az orosz és a német is a szakma közvetítő nyelveként.

Ennek a nyitásnak a dokumentumai közé sorolható az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete is, amelyben a nemzetközi szerzőgárda szavatolja, hogy legyen bár a munkanyelvük különböző, a tudomány nyelve összeköti őket. A vizsgált nyelvek körét az oroszországi kisebb uráli nyelvek alkotják, közöttük mind a három északi szamojéd nyelv. A tanulmányok legnagyobb részére a szinkrón szempontú tipológiai megközelítésmód a jellemző, amely a téma feldolgozásából adódó következtetéseket általános megfigyelésekkel és állításokkal szembesíti. A kutatások tárgya tehát továbbra is az uráli nyelvek történetileg összetartozó csoportja, céljuk és keretük azonban a modern nyelvtudományban elfogadott irányokba illeszkedik, a fonológiától a szintaxisig, a tipológiától a szociolingvisztikáig.

Ezek a tanulmányok, amelyek mind a kötet szerkesztőjének felkérésére készültek és először itt jelennek meg, köztük a külföldi szerzők munkái kötetünk számára lefordítva, jól bizonyítják az uralisztika érettségét és versenyképességét az elméleti nyelvészet terepén is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxx//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave