Kertész András, Pelyvás Péter (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.


Generatív nyelvészet1

Chomsky egyik kiinduló hipotézise szerint a nyelvi kompetenciát szabályok irányítják. Mivel azonban ezt a hipotézist nem vethetjük alá közvetlenül empirikus ellenőrzésnek, Forrai (1987) szerint viszonylag magas a körben forgó érvelés veszélye. Azaz: a szabályokat relevánsnak tekintett adatokkal támasztjuk alá, a relevánsnak tekintett adatok kiválasztását viszont azokkal a szabályokkal motiváljuk, amelyeket alá kívánunk támasztani velük. Hiszen – mint ahogyan Forrai kimutatja – ahhoz, hogy kimondhassuk, a nyelvben szabályszerűség uralkodik, két, egymással szoros kapcsolatban álló metodológiai döntést kell meghoznunk. Először is, a szabálytalanságokat periférikus jelenségeknek kell tekintenünk, amelyek nem tartoznak a generatív nyelvész vizsgálati tárgyához, mivel irrelevánsak a nyelvi kompetencia (azaz a nyelvtudást irányító szabályrendszer) működésének szempontjából. Másrészt pedig meg kell mutatnunk, hogy a nyelvet olyan szabályok irányítják, amelyek messze túllépnek azon az absztrakciós szinten, amelyen a felszíni szabályosságok vs. szabálytalanságok találhatók. Világos ugyanakkor, hogy például a mélyszerkezetet létrehozó frázisstruktúra-szabályok vagy a transzformációk közvetlenül nem megfigyelhető elméleti konstruktumok.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 411 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet célja, hogy betekintést nyújtson a magyarországi kognitív szemantikai kutatásokba, rávilágítva néhány olyan alapkérdésre, amelyeknek a felvetése és megválaszolása nélkül az elméletnek a magyar nyelvre történő további alkalmazásához hiányoznának a legfontosabb előfeltételek.

A kötet élén Andor Józsefnek a kognitív grammatika paradigmájának megalkotójával, Ronald Langackerrel készített nagyinterjúja áll. Tolcsvai Nagy Gábor tanulmánya a magyar birtokos szerkezet legfőbb jelentéstani tulajdonságait vázolja a funkcionális kognitív nyelvészet elméleti keretében. Kövecses Zoltán írása a fogalmi metaforák elméletén belül egy eddig feltáratlan metaforikus alrendszert mutat be. Komlósi László Imre a kötött szókapcsolatok újszerű kognitív szemantikai osztályozására tesz kísérletet. Pethő Gergely amellett érvel, hogy a nem rendszeres poliszémiajelenségek nem alkotnak homogén halmazt, s egyes osztályaik vizsgálata érdekes elméleti következtetésekhez vezethet. Győri Gábor írása kiterjeszti a kognitív szemantika hatókörét a nyelvtörténeti kutatásokra, Tátrai Szilárdé pedig a szövegtipológiára és a narrativikára. Vecsey Zoltán a részlegesen leíró tulajdonnevek szemantikai elméletéhez fűz megjegyzéseket.

Végül Kertész András és Rákosi Csilla tanulmánya szerint Chomsky generatív nyelvészete, Bierwisch és Lang modularista kétszintű szemantikája, valamint Lakoff és Johnson holista kognitív szemantikája egyaránt alkalmaz olyan nem-demonstratív következtetéseket, amelyeket az analitikus tudományelmélet téves következtetésnek tekint és ezért elutasít. A tanulmány javaslatot tesz a plauzibilis következtetések egy olyan metaelméleti modelljére, amely ezeket nem tévesnek, hanem egy, a vizsgált elméletek speciális kontextusában progresszív szerepet betöltő következtetéstípus példáinak tekinti.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-pelyvas-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave