Kertész András, Pelyvás Péter (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.


A kapott jelentésfókuszok csak a szavakban mutatkoznak-e meg, vagy hatással vannak gondolkodásunkra is?

Most vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy a fent kapott jelentésfókuszok csak a nyelvi kifejezés szintjén (vagyis szavakban, illetve kifejezésekben) vannak-e jelen számunkra, vagy rendelkeznek olyan funkcióval is, amely hatással van arra, ahogy az egyes céltartományokról gondolkodunk. Javaslatom szerint ez utóbbiról is szó van. Vegyük példaként az absztrakt komplex rendszerek növények metaforát. Mint láttuk, a növény forrástartomány fő jelentésfókusza a „fejlődés”: „az absztrakt fejlődés biológiai növekedés”. Ez az általános jelentésfókusz számos metaforikus következményt foglal magában. Ha biológiai növekedésről van szó, akkor beszélhetünk a mag elvetéséről, a növény fejlődésének különböző szakaszairól, arról, hogy a növény termést hoz, hogy a termés hasznos, hogy a termést betakarítjuk, hogy a növény élete ciklikus stb. Az ezeknek megfelelő metaforikus következmények olyan tudást alkotnak, melyekkel mindnyájan rendelkezünk a növény fogalmával kapcsolatosan. Nem kell biológusnak lennünk ahhoz, hogy mindezt tudjuk, és, ami még fontosabb, hogy mindezt felhasználjuk ahhoz, ahogy metaforikusan strukturáljuk azokat a fogalmakat, melyek az absztrakt komplex rendszer céltartomány alá tartoznak. Hogyan történik ez? Úgy, hogy a növényekről való mindennapi tudásunk elemeinek segítségével egy olyan struktúrát vetítünk rá az absztrakt komplex rendszerekre, amely a növény (és nem például a gép vagy épület) fogalmával kapcsolatos tudásunkat tükrözi. Lássunk erre néhány példát:

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 411 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet célja, hogy betekintést nyújtson a magyarországi kognitív szemantikai kutatásokba, rávilágítva néhány olyan alapkérdésre, amelyeknek a felvetése és megválaszolása nélkül az elméletnek a magyar nyelvre történő további alkalmazásához hiányoznának a legfontosabb előfeltételek.

A kötet élén Andor Józsefnek a kognitív grammatika paradigmájának megalkotójával, Ronald Langackerrel készített nagyinterjúja áll. Tolcsvai Nagy Gábor tanulmánya a magyar birtokos szerkezet legfőbb jelentéstani tulajdonságait vázolja a funkcionális kognitív nyelvészet elméleti keretében. Kövecses Zoltán írása a fogalmi metaforák elméletén belül egy eddig feltáratlan metaforikus alrendszert mutat be. Komlósi László Imre a kötött szókapcsolatok újszerű kognitív szemantikai osztályozására tesz kísérletet. Pethő Gergely amellett érvel, hogy a nem rendszeres poliszémiajelenségek nem alkotnak homogén halmazt, s egyes osztályaik vizsgálata érdekes elméleti következtetésekhez vezethet. Győri Gábor írása kiterjeszti a kognitív szemantika hatókörét a nyelvtörténeti kutatásokra, Tátrai Szilárdé pedig a szövegtipológiára és a narrativikára. Vecsey Zoltán a részlegesen leíró tulajdonnevek szemantikai elméletéhez fűz megjegyzéseket.

Végül Kertész András és Rákosi Csilla tanulmánya szerint Chomsky generatív nyelvészete, Bierwisch és Lang modularista kétszintű szemantikája, valamint Lakoff és Johnson holista kognitív szemantikája egyaránt alkalmaz olyan nem-demonstratív következtetéseket, amelyeket az analitikus tudományelmélet téves következtetésnek tekint és ezért elutasít. A tanulmány javaslatot tesz a plauzibilis következtetések egy olyan metaelméleti modelljére, amely ezeket nem tévesnek, hanem egy, a vizsgált elméletek speciális kontextusában progresszív szerepet betöltő következtetéstípus példáinak tekinti.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-pelyvas-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave