Kertész András, Pelyvás Péter (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.


Bevezetés

A történeti nyelvészet egyik legfontosabb elméleti kérdése a különböző nyelvekben a nyelvleírás egyes szintjein előforduló történeti változások szabályszerűségeinek és általánosíthatóságának vizsgálata. Ebben a tanulmányban ezekből kiindulva fogom a szemantikai változásban megfigyelhető univerzális és relativisztikus jelenségeket vizsgálni a kognitív szemantika szemszögéből. A kognitív szemantika nem csak ezen jelenségek, hanem a szemantikai változás általános magyarázatára is sokkal alkalmasabbnak tűnik, mint a hagyományos formális szemantikák. Ennek elsősorban az az oka, hogy az etimológiai kutatások során feltárt konkrét szemantikai változások hitelt érdemlő magyarázatához elengedhetetlen az emberi általános kognitív mechanizmusok segítségül hívása. A változások túlnyomó részében ugyanis valamilyen analógia, asszociáció vagy más hasonló kognitív motiváció képezi az eredeti és a származtatott jelentés közötti kapcsolat alapját (Anttila 1989, 133, 141; Anttila 1992; Campbell 1998, 269).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 411 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet célja, hogy betekintést nyújtson a magyarországi kognitív szemantikai kutatásokba, rávilágítva néhány olyan alapkérdésre, amelyeknek a felvetése és megválaszolása nélkül az elméletnek a magyar nyelvre történő további alkalmazásához hiányoznának a legfontosabb előfeltételek.

A kötet élén Andor Józsefnek a kognitív grammatika paradigmájának megalkotójával, Ronald Langackerrel készített nagyinterjúja áll. Tolcsvai Nagy Gábor tanulmánya a magyar birtokos szerkezet legfőbb jelentéstani tulajdonságait vázolja a funkcionális kognitív nyelvészet elméleti keretében. Kövecses Zoltán írása a fogalmi metaforák elméletén belül egy eddig feltáratlan metaforikus alrendszert mutat be. Komlósi László Imre a kötött szókapcsolatok újszerű kognitív szemantikai osztályozására tesz kísérletet. Pethő Gergely amellett érvel, hogy a nem rendszeres poliszémiajelenségek nem alkotnak homogén halmazt, s egyes osztályaik vizsgálata érdekes elméleti következtetésekhez vezethet. Győri Gábor írása kiterjeszti a kognitív szemantika hatókörét a nyelvtörténeti kutatásokra, Tátrai Szilárdé pedig a szövegtipológiára és a narrativikára. Vecsey Zoltán a részlegesen leíró tulajdonnevek szemantikai elméletéhez fűz megjegyzéseket.

Végül Kertész András és Rákosi Csilla tanulmánya szerint Chomsky generatív nyelvészete, Bierwisch és Lang modularista kétszintű szemantikája, valamint Lakoff és Johnson holista kognitív szemantikája egyaránt alkalmaz olyan nem-demonstratív következtetéseket, amelyeket az analitikus tudományelmélet téves következtetésnek tekint és ezért elutasít. A tanulmány javaslatot tesz a plauzibilis következtetések egy olyan metaelméleti modelljére, amely ezeket nem tévesnek, hanem egy, a vizsgált elméletek speciális kontextusában progresszív szerepet betöltő következtetéstípus példáinak tekinti.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-pelyvas-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave