Kertész András, Pelyvás Péter (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.


Összegzés

A dolgozatban a nézőpontnak a narratív megértésben játszott szerepével foglalkoztam. A nézőpont-szerveződés pragmatikai vonatkozásainak vizsgálatára alkalmas értelmezői keret felvázolására tettem kísérletet. Ennek érdekében a megnyilatkozás egységes egészként való értelmezhetősége szempontjából meghatározó szerepű referenciális központ működéséből indultam ki. A referenciális központhoz való viszonyukban értelmeztem a felvehető kiindulópontok egyéb típusait, a semleges kiindulópontot, valamint a tudatosság szubjektumát, amelyek ugyancsak fontos szerepet töltenek be a narratív megnyilatkozások nézőpontszerkezetének kialakításában. Továbbá ezzel összefüggésben tárgyaltam az elbeszélt események szereplőit előtérbe helyező perspektivizáció, a történetmondónak a közölt tartalomhoz való viszonyulását explicitté tevő szubjektivizáció, valamint a beszédesemény résztvevőinek jelöltségével kapcsolatos perszonalizáció jelenségét. Mindezek során számításba vettem azt, hogy milyen következményei lehetnek a beszédesemény és az elbeszélt esemény személy- és tér-időviszonyai között lévő referenciális kapcsolatnak, illetve e kapcsolat hiányának.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 411 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet célja, hogy betekintést nyújtson a magyarországi kognitív szemantikai kutatásokba, rávilágítva néhány olyan alapkérdésre, amelyeknek a felvetése és megválaszolása nélkül az elméletnek a magyar nyelvre történő további alkalmazásához hiányoznának a legfontosabb előfeltételek.

A kötet élén Andor Józsefnek a kognitív grammatika paradigmájának megalkotójával, Ronald Langackerrel készített nagyinterjúja áll. Tolcsvai Nagy Gábor tanulmánya a magyar birtokos szerkezet legfőbb jelentéstani tulajdonságait vázolja a funkcionális kognitív nyelvészet elméleti keretében. Kövecses Zoltán írása a fogalmi metaforák elméletén belül egy eddig feltáratlan metaforikus alrendszert mutat be. Komlósi László Imre a kötött szókapcsolatok újszerű kognitív szemantikai osztályozására tesz kísérletet. Pethő Gergely amellett érvel, hogy a nem rendszeres poliszémiajelenségek nem alkotnak homogén halmazt, s egyes osztályaik vizsgálata érdekes elméleti következtetésekhez vezethet. Győri Gábor írása kiterjeszti a kognitív szemantika hatókörét a nyelvtörténeti kutatásokra, Tátrai Szilárdé pedig a szövegtipológiára és a narrativikára. Vecsey Zoltán a részlegesen leíró tulajdonnevek szemantikai elméletéhez fűz megjegyzéseket.

Végül Kertész András és Rákosi Csilla tanulmánya szerint Chomsky generatív nyelvészete, Bierwisch és Lang modularista kétszintű szemantikája, valamint Lakoff és Johnson holista kognitív szemantikája egyaránt alkalmaz olyan nem-demonstratív következtetéseket, amelyeket az analitikus tudományelmélet téves következtetésnek tekint és ezért elutasít. A tanulmány javaslatot tesz a plauzibilis következtetések egy olyan metaelméleti modelljére, amely ezeket nem tévesnek, hanem egy, a vizsgált elméletek speciális kontextusában progresszív szerepet betöltő következtetéstípus példáinak tekinti.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-pelyvas-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave