Winkler Gusztáv

A hadviselés művészete III.

A zsoldoshadseregektől a vonalharcászatig, 1500–1700


Az ostromtechnika fejlődése

A védelmi rendszerek fejlődése az ostrommódszerek átgondolására késztette a vezető hadmérnököket. Ennek a védők oldaláról két fő oka volt. Az egyik, a már évszázadok óta folyamatosan növekvő tüzérségi lehetőségek (tűzerő, tűzsűrűség, találati pontosság), a másik pedig az erődrendszerek mélységi tagolása, a védett elemeknek az egységes tervezésből adódó teljes fedettsége. Ugyancsak sok problémát jelentett a bástyák szerepének csökkenése, hiszen így több koncentrált tüzérségi állást kellett egymás után leküzdeni, ráadásul néhányat mindjárt a külső védvonalakban. Mindezek arra késztették az ostromlókat, ugyanúgy, mint korábban, hogy támadó műveleteiket most már matematikai (geometriai) pontossággal megtervezve hajtsák végre. Ezért az ostromműveletek hosszabbak lettek. A védők állásait fel kellett deríteni, fel kellett mérni, és csak ezután lehetett a konkrét lépéseket megtervezni. Ebben a korban lett nagy jelentősége az erődítmények felmérésének még a háborús időszak előtt, ami kémtevékenység nélkül nem ment. Ugyancsak ki kellett dolgozni a felderített erődelemek felmérését (távolság, irány) olyan módszerekkel, hogy a felmérő természetszerűen nem mehetett be a településre.

A hadviselés művészete III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 404 3

A kötet szerves folytatása Winkler Gusztáv A hadviselés művészete a kezdetektől a magyar államalapításig (I. kötet), illetve A hadviselés művészete a magyar államalapítástól a mohácsi vészig (II. kötet) című könyveinek. Ezekben segítséget kíván nyújtani a történelmi-hadtörténeti események jobb megértéséhez a hadművészet, haditechnika fejlődésének részletes bemutatásával.

Ahhoz, hogy a hadtudomány és a harcászat fejlődését, összefüggéseit folyamatokban lehessen vizsgálni, az egész európai térség egységes bemutatásánál az anyagot az idő függvényében és nem földrajzi tagoltságban kell tárgyalni. Ezzel a módszerrel talán sikerül rámutatni a közös fejlődési irányokra, arra, hogy gyakorlatilag hasonló kultúrájú és társadalmi felépítésű országok, nemzetek hadművészete is szükségszerűen hasonló. Ugyanígy, a cél szerint szeretné bemutatni a haditechnika egységes fejlődését. Természetesen a helyi etnikai, kulturális viszonyok ebben az egységes világban speciális jellegeket is kidomborítanak. Jó példa erre a magyar huszárság, ami tárgyalt korunkban erősödik meg. Az európai áttekintést színesíti azoknak a népeknek a hadművészete, amelyek valamilyen formában kapcsolatba kerültek Európával (pl. törökök).

A mű felépítése hasonló az előző kötetekhez. Nem hadtörténeti áttekintést nyújt, hanem a hadművészet mozgatórugóit, fejlődését követi. Ezt kiegészíti egy folyamatos haditechnikai elemzés. Winkler Gusztáv építőmérnök a hadművészet témakörében írt műveiben az elemzési célú elméleti részeket az adott periódusra jellemző hadjáratok bemutatásával illusztrálja. Az olvasó 30 térképvázlaton, több mint 25 erődítésrajzon és 15 harcrendi vázlaton követheti nyomon a hadművészeti fejlődés történetét, párhuzamosan a magyar hadművészet változásainak a nemzetközi trendekbe való integrálásával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-a-hadviseles-muveszete-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave