Winkler Gusztáv

Erődépítészet

(A kezdetektől 1880-ig)


A bástyás rendszerek átalakulásának kezdete, a fejlődés irányai

A III. periódusú (újolasz) rendszerek a XVI. század végére elvesztik előremutató jellegüket. A tüzérség fejlődése olyan mértékűvé válik, hogy részben a klasszikus bástyák pajzsgátakkal erősített védelmi rendszere már mélységében nem volt elegendő, részben pedig az ostromtüzérség viszonylag könnyen el tudott pusztítani minden, számára látható falazatot. Emiatt megindult egy több irányba ható gyors változás, ami a következő fél évszázadban sok, egymástól eltérő erődítési rendszer kialakulásához vezetett. Ezek egy része csak a tervezőjére volt jellemző, míg mások a fejlődés konkrét irányait jelenítették meg. Az alábbiakban két kiemelkedő hadmérnök tevékenységét mutatjuk be. Egyikük, Giovan Battista G. Tommaso Scala a bástyás rendszerek mélységében való megerősítésének, a tűzsűrűség növelésének útját járta. A bástyás rendszerek tervezése, a különféle megoldások (pl. kazamatázott vagy nyílt tüzelőállások kérdése) keresése mellett már a XVI. század második felében megkezdődik az elvileg új, bástyákon alapuló rendszerek kutatása, kialakítása is. Az új megoldások legjelentősebb hadmérnöke Daniel Speckle (Specklin). Természetesen az újolasz rendszerek továbbfejlesztése is folyik. Ennek az újításnak egyik legfigyelemreméltóbb alakja Vincenzo Scamozzi.

Erődépítészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 403 6

A kötet folytatása Winkler Gusztáv Erődvárosok, városerődítések című könyvének. A mű alapvető célját meghatározza, hogy a különféle erődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ennek fő oka az, hogy az olvasót inkább a hadtörténelem eseményei vonzzák. Viszont ha figyelmünket csak az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos városalaprajzokat stb. Így átgondolva a dolgot, beláthatjuk, hogy az erődítmények építésének mérnöki megközelítése sok fontos kiegészítést nyújthat a humán területek szaktudományainak, kutatóinak.

A kötet megkísérli azoknak a homályosnak tűnő segédinformációknak kifejtését, rendszerezését, összegzését, amelyek segíthetnek a magyarországi és nemzetközi erődépítészet módszereinek jobb megértésében. Mindezt azzal a módszerrel oldja meg, hogy speciális szemüvegen keresztül (gyakorlatilag a történettudománytól függetlenül) vizsgálja a városok, erődvárosok építését, funkcióit. Ez a módszer pedig a mérnöki szemlélet, amely, mint "általánosan tudott", a fizikai valóságból indul ki, ezt a valóságot magyarázza, és esetenként a magyarázatok, fizikai és geometriai alapelvek segítségével esetleg megkísérli a múlt fizikai valóságát legalábbis elméletben rekonstruálni. Remélhetőleg olyan, talán élvezetes könyvet sikerült készíteni, amely a szórakoztatás mellett segíti a történelem egyes kérdéseinek megértését.

Winkler Gusztáv építőmérnök e kötetében segítséget kíván nyújtani a történelmi-hadtörténeti események jobb megértéséhez a haditechnika, az erődépítészet fejlődésének részletes bemutatásával. Az olvasó közel 210 színes térképvázlat és magyarázó ábra segítségével követheti nyomon a katonai építészet fejlődésének történetét, beleértve és kiemelve a magyar erődítések építésének okait, lépcsőfokait, a fejlődés folyamatát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-erodepiteszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave