Winkler Gusztáv

Erődépítészet

(A kezdetektől 1880-ig)


Az överődök fejlődése (1860–1880)

Az erődépítésre legnagyobb hatást gyakorló változás a tüzérség lehetőségeinek nagymértékű növekedése volt a XIX. század második felében. Ezért érdemes röviden áttekinteni azokat a technikai újításokat, amelyek forradalmasították az ágyúk (tarackok, mozsarak) valamint a lőszerek gyártását, alkalmazását. Már 1850 körül nyilvánvalóvá vált, hogy a lövedékek romboló hatása a lövedék mozgási energiájától függ. Ezt pedig a tömeg és sebesség határozza meg. Mivel a lövedék tömegét a cső átmérőjének növelésével csak kivételes esetben (amikor a löveg mobilitása nem elsőrendűen szükséges) lehetséges növelni, ezért megkezdték a hengeres (tehát nagyobb tömegű) lövedékek gyártását. Igen ám, de a korábbiakkal ellentétben a hengeres (kúpos) lövedékek a levegőben történő mozgás közben elfordultak, oldalogtak, ami részben a röppálya módosulásával, részben a hatótávolság csökkenésével járt. Nem beszélve arról, hogy a kúpos lövedékek orrába szerelt gyújtószerkezet emiatt gyakran nem is működött. A megoldást a cső huzagolása jelentette, ami egy olyan vájatot jelent a csőben, amely tengelye körül megforgatja a lövedéket, ezzel kiegyenlítve a tömegeloszlás egyenetlenségeit. 1855-re megjelentek az elöltöltő huzagolt csövű ágyúk.

Erődépítészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 403 6

A kötet folytatása Winkler Gusztáv Erődvárosok, városerődítések című könyvének. A mű alapvető célját meghatározza, hogy a különféle erődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ennek fő oka az, hogy az olvasót inkább a hadtörténelem eseményei vonzzák. Viszont ha figyelmünket csak az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos városalaprajzokat stb. Így átgondolva a dolgot, beláthatjuk, hogy az erődítmények építésének mérnöki megközelítése sok fontos kiegészítést nyújthat a humán területek szaktudományainak, kutatóinak.

A kötet megkísérli azoknak a homályosnak tűnő segédinformációknak kifejtését, rendszerezését, összegzését, amelyek segíthetnek a magyarországi és nemzetközi erődépítészet módszereinek jobb megértésében. Mindezt azzal a módszerrel oldja meg, hogy speciális szemüvegen keresztül (gyakorlatilag a történettudománytól függetlenül) vizsgálja a városok, erődvárosok építését, funkcióit. Ez a módszer pedig a mérnöki szemlélet, amely, mint "általánosan tudott", a fizikai valóságból indul ki, ezt a valóságot magyarázza, és esetenként a magyarázatok, fizikai és geometriai alapelvek segítségével esetleg megkísérli a múlt fizikai valóságát legalábbis elméletben rekonstruálni. Remélhetőleg olyan, talán élvezetes könyvet sikerült készíteni, amely a szórakoztatás mellett segíti a történelem egyes kérdéseinek megértését.

Winkler Gusztáv építőmérnök e kötetében segítséget kíván nyújtani a történelmi-hadtörténeti események jobb megértéséhez a haditechnika, az erődépítészet fejlődésének részletes bemutatásával. Az olvasó közel 210 színes térképvázlat és magyarázó ábra segítségével követheti nyomon a katonai építészet fejlődésének történetét, beleértve és kiemelve a magyar erődítések építésének okait, lépcsőfokait, a fejlődés folyamatát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-erodepiteszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave