Kristóf Gergely

Áramlások numerikus modellezése


A turbulencia eredete

A fali határréteg lekerekített testek esetében egy lamináris szakasszal kezdődik, majd az áramlásra jellemző Reynolds-számtól függő hosszúságú szakaszt követően turbulenssé válik. (Nagy Re esetén a lamináris szakasz aránya kisebb.) Sarkosan kezdődő vagy nagy érdességű felületek esetében a lamináris-turbulens átmenet már a felület elejénél bekövetkezhet. A falközeli turbulencia meghatározó szerepet játszik a felületi folyadéksúrlódás, valamint a hő- és anyagátadás intenzitása szempontjából, továbbá a csúsztatófeszültségen keresztül (íves határfelület fölött) meghatározza a határréteg leválásának helyét, így a faltól távoli áramlás szerkezetére és a test felületén kialakuló nyomásmegoszlásra is erőteljes hatása lehet. Például ismert tény, hogy egy sima gömb ellenállása 200 000 értékű Reynolds-szám fölött hirtelen, kb. egyötödére csökken, mert a homlokfalon kialakuló határréteg turbulenssé válik (ezzel fokozva a szilárd felület közelében áramló folyadékba bevitt impulzust, melynek hatására a határréteg leválási pontja áramlás irányában eltolódik).

Áramlások numerikus modellezése

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 412 8

Milyen elven működnek az általános célú CFD szoftverek? Milyen mérnöki feladatok megoldására alkalmasak? Milyen modellezési lehetőségek állnak rendelkezésre a peremfeltételek megadására, a turbulencia kezelésére, hőcserélők és szivattyúk modellezésére? Milyen numerikus hálót célszerű készíteni? Hogyan gyorsíthatom fel a szimulációs modellemet? Mi befolyásolja a modelleredmények pontosságát? És ez még csak a kezdet…

Hivatkozás: https://mersz.hu/kristof-aramlasok-numerikus-modellezese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave