Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Az eskü

A honosítási eljárás során az egyik legjelentősebb kérdés az eskü. Szederkényi Nándor a képviselőházi vitában megjegyezte, hogy az eskü szövegénél a közjogi hagyományt kell figyelembe venni. Minden „esküforma, mely törvényeinkbe eddig igtattatott, akár a törvényhatósági törvényeknél, akár a bírósági törvénynél, mindenütt praecis kitétetik: a magyar királyhoz hű leszek”.1017 Ez az esküforma 1867-től szerepelt a törvényekben, és csak ez a javaslat ignorálta. A képviselő nem látta szükségét, hogy az alkotmányos hagyományon változtassanak, amelynek következtében fontosnak tartotta, hogy az „ő császári és apostoli királyi felség” helyett az „ő felségéhez, Magyarország apostoli királyához” kifejezés kerüljön a törvény szövegébe.1018 Ilyen elvi megfontolásokat követően a képviselők támogatták Szederkényi Nándor javaslatát.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero