Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


Az örökbefogadás

Az örökbefogadás egyszerű jogi ténye még nem eredményezte a magyar állampolgárság megszerzését, csak megkönnyítette a jogszerző feltételek teljesítését.1558 Az örökbefogadás esetén csak a következő feltételeket kellett teljesíteni: legalább öt éve tartó, megszakítás nélküli belföldi helyben lakás, olyan vagyon vagy kereset, amelyből magát el tudta tartani és az adózók lajstromában való ötévi nyilvántartás.1559 A községi illetőség megszerzése vagy kilátásba helyezése nem feltétel ebben az esetben, hiszen az örökbefogadott automatikusan az örökbefogadó illetékességét szerezte meg. Az esküt azonban le kellett tenni.1560 Az örökbefogadás igazolásához az igazságügy-miniszter által helybenhagyott örökbefogadási szerződést is csatolni kellett.1561 A kérelmet a lakóhely szerinti illetékes törvényhatóság első tisztviselőjénél kellett benyújtani. Az eljárás a honosításnál említettekhez volt hasonló. Előfordulhatott, hogy ez a település nem egyezett meg azzal a községgel, ahol illetőséget szerzett. Ebben az esetben csak értesítették a községet.1562 Helyes Szászy megállapítása, hogy örökbefogadással nem lehetett magyar állampolgárságot szerezni. A magyar–külföldi vonatkozású örökbefogadási szerződések többségét színlelt (in fraudem legis) ügyletnek tartotta, mert nem az örökbefogadási jogviszony létesítése volt a cél, hanem esetleg a magyar állampolgárság megszerzése.1563

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave