Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

A Csemegi-kódex hatálya

A törvény hatálya tekintetében le kell szögezni, hogy egy személy mint a bűncselekmény alanya csak abban az esetben büntethető, ha az állam büntetőhatalma kiterjedt az illetőre. Ez felveti azt a problémát, hogyan lehet meghatározni azt a személyi kört, akikre az 1878:V. tc. hatálya kiterjedt? A korabeli büntetőjogi szakirodalom alapvetően ötféleképpen próbálta meghatározni az állam büntető joghatóságának határát. Tekintettel kellett lenni idegen országok büntetőjogi autonómiájára és arra az alapvető büntetőjogi elvre, hogy bűnös büntetlenül ne maradjon.1574 Alapvető kérdésként merül fel, hogy az államnak jogában áll-e megbüntetni állampolgárát, ha a bűncselekményt egy másik ország területén követte el? Jogában áll-e büntetőeljárást indítani egy idegen állampolgárral szemben, ha külföldön követte el a bűncselekményt, de utóbb Magyarországra menekült? Melyik állam törvényeit kellett alkalmazni egy külföldön elkövetett bűncselekmény esetén? Erre nézve a korabeli büntetőjogászok különböző elméleteket dolgoztak ki.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero