Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


A perszonalitás elve

A perszonalitás (Personalitätsprincip) vagy más néven az alanyi honosság elve szerint az adott ország törvényeit a külföldön tartózkodó állampolgároknak is be kell tartani. A perszonalitás elve azon közjogi tételen nyugszik, hogy egy személy és az állam között jogviszony jött létre.1581 Ez azt jelentette, hogy az állam büntető joghatósága kiterjedt a honpolgárok által elkövetett bűncselekmények elbírálására az ország határain belül és külföldön. Az állam polgárai vagy – ahogy Schnierer fogalmazott – állandó alattvalói (subditi perpetui) a magyar törvények hatálya alá tartoznak.1582 „Ez oknál fogva fel van jogosítva az állam nem csak mindazon törvényszegéseket büntetés alá vonni, melyek akár állandó, akár időleges alattvalók által az ország területén követtettek el, hanem büntetőhatósága kiterjedt az államalattvalók által külföldön elkövetett büntettekre is.”1583 Az állam területén ideiglenesen tartózkodó személyek (subditi transitorii) is a státus (az állam) büntetőjogi hatalma alá tartoznak.1584 Csemegi Károly hangsúlyozta, hogy a perszonalitás elvének egyedüli alkalmazása azt a problémát veti fel, hogy a magyar állampolgárt olyan külföldön elkövetett cselekedetéért is büntetni kell, amely csak a magyar Btk. szerint minősül bűncselekménynek.1585 Ennek az elvnek önálló alkalmazása esetén az ország nem érvényesíthette büntetőhatalmát azokkal az idegenekkel szemben, akik külföldön követték el az állam ellen irányuló delictumot.1586

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave