Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


Exterritorialitás

A területenkívüliség nemzetközi szabályainál fogva az idegen államok területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó követek, konzulok és kereskedelmi ügynökök mint a magyar állam képviselői a Csemegi-kódex hatálya alatt álltak. A családtagjaikra is ez a szabály vonatkozott. A kísérő és szolgaszemélyzetre csak akkor terjedt ki a magyar Btk. hatálya, ha ugyanazon ország állampolgárai voltak, mint a diplomáciai képviselő.1622 A követek lakóépületei is exterritoriálisnak minősültek, amely területre a rendőrség megfelelő eljárás nélkül nem léphetett be. Ez nem jelentette azt, hogy a menekülő bűntettes asylumként használhatta e területeket.1623

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave