Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


Az államszerződések ratifikációja

A korabeli közjogi viszonyok között az államszerződés megítélése problémát jelentett.1668 Az államszerződések megkötésének joga a királyt illette meg a külügyi felségjog alapján, amelyet nem az uralkodó írt alá személyesen, hanem nevében az általa meghatalmazott személy. Az államszerződések megkötésével az uralkodó nem alkotott jogot, hanem csak kötelezettséget keletkeztetett arra, hogy az országgyűlés bizonyos esetekben jogszabályt alkosson. Az államszerződés csak ebben a formában vált végrehajthatóvá.1669 Törvénybe kellett iktatni azokat az államszerződéséket, amelyek rendelkezéseinek szabályozása egyébként törvényhozási útra tartoztak. Csak így lehetett az állampolgárokra nézve kötelezettséget megállapítani. Ilyen államszerződések esetében a szerződő felek kiköthették: akkor lép hatályba a ratifikált szerződés, ha ahhoz az országgyűlés hozzájárult.1670 Abban az esetben, ha az államszerződés csak az adott ország hatóságaira nézve állapított meg kötelezettséget, és nem érintette az állam alkotmányát, törvényeit, területét vagy tagjainak hozzá való viszonyát, akkor megfelelő volt a kormányrendeleti kihirdetés. Az államszerződést ebben az esetben is közhírré kellett tenni. Ferdinándy helyesen állapította meg, hogy a „nemzetközi szerződés tehát jogforrássá csak az állam jogalkotó tevékenysége által lesz, vagyis ha törvénybe iktattatik, vagy ha rendelet után közzétetetik”.1671

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave