Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Az 1844. évi honosítási törvényjavaslat

A fentebb ismertetett kérelmek tárgyalása közben megfogalmazódott az igény, hogy a kiváltságokkal való felruházás helyett egy választmány által kidolgozott javaslatot vitassanak meg az 1843/44. évi országgyűlésen. Az indigenák „kevesen lehetnek, de a polgárosítási törvények hatálya százakra és ezrekre terjed ki”.201 A kerületi ülésen az in-dítvány elbukott. A követek olyan törvényt akartak elfogadtatni, amely kimondta volna, hogy aki a közterhekhez hozzájárult, az a magyar honpolgárságot megszerezhesse. Miután a karok és rendek táblája felküldte a honosítandók névsorát megvitatásra a főrendi táblához, a második kamara javasolta, hogy az egyenkénti honosítás helyett egy általános szabályt dolgozzanak ki.202 A rendek nem tettek eleget a második kamara kívánságának, mert véleményük szerint a főrendi tábla magához akarta vonni a törvénykezdeményezés jogát. A kérdést formai szempontok miatt utasították el. Ezért több üzenetben is kérték a karok, hogy a honosítottakra vonatkozó javaslatokat tárgyalják meg a főrendek.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero