Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


A honpolgárság elvesztése

Az állampolgárság elvesztésének − törvényjavaslat szerinti − első esete, ha egy magyar honpolgár külföldön honosíttatta magát. Nem lehetett az sem magyar állampolgár, aki idegen hatalom katonai szolgálatában állt. Ezentúl elvesztené magyar honosságát, aki az ország területén kívül tíz évig tartózkodott, kivéve, ha kereskedelmi tevékenységet végzett, közhivatala kívánta meg vagy tanulmányokat folytatott. Szalay megjegyezte, hogy lemondás által nem lehetett volna elveszteni a magyar honpolgárságot. A külföl-dön való letelepedés esetén megkívánták, hogy az illető szándéka arra irányuljon, hogy végleges letelepedés céljával költözött ki, amelyet csak ítélőszéki határozat mondhatott volna ki. A távollét intézménye ekkor még nem kapott olyan politikai tartalmat, mint a dualizmus időszakában, hiszen más volt a közjogi helyzet.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave