Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

A jogegyenlőség szerepe az állampolgársági jogban

Az állampolgárság fogalmának fejlődése szoros összefüggésben volt a polgári átalakulás következtében kialakuló jogegyenlőség gondolatával. Az államhoz való viszonyt tekintve 1848 előtt a rendi állás volt a meghatározó, hiszen csak a rendek voltak tényleges és cselekvő résztvevői az államhatalomnak. Mindenki más alattvalónak számított. 1848 előtt a Szent Korona tagságának fogalma (membrum Sacrae Regni Coronae) helyettesítette az állampolgárság kifejezést.6 Szalay is a Magyar Korona alattvalóiról beszélt, akiket „státuszpolgári” minőségben kell részesíteni. A honpolgárok alatt a magyarokat értette, és magyarnak tekintett mindenkit, aki a Magyar Korona és a magyar törvények alatt állt. A „magyar szó minden esetre egyjelentésű a honpolgár szóval”.7

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero