Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


A ius sanguinis elve

A magyar állampolgársági tárgyi jog huzamosabb ideje alkalmazza a ius sanguinis elvét.452 A vérségi vagy leszármazási elv lényege, hogy a gyermekek a felmenőik, a szüleik állampolgárságát szerzik meg, tekintet nélkül arra, hogy melyik állam területén születtek.453 E meghatározás szerint a ius sanguinis elvének következetes érvényesítése nem ütközött akadályba. Ez az elv általában a ius soli elvével kombinálva jelentkezett.454 Ez azt jelentette, hogy a legtöbb országban e két alapelv nem érvényesült tisztán, kisegítő jelleggel igénybe vették a másikat.455 A két elv együttes alkalmazása következtében Csizmadia szerint kettős állampolgárság is kialakulhatott.456

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave