Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


A Magyar Korona országainak területe

A magyar államterület a magyar Szent Korona területét jelentette. Ez a terület koronként változó, kisebb-nagyobb autonómiával rendelkező részekből állt az anyaország mellett. Bizonyos területek csak ideiglenesen tartoztak hazánkhoz. „A magyar szent korona azonban igényéről ilyenkor sem mondott le, jogát, ha csak virtualiter is, fenntartotta, s e területek legnagyobb része az idők változásával a szent korona tényleges hatalma alá vissza is került.”497 Tomcsányihoz hasonlóan Nagy Ernő is az adott terület fölött gyakorolható államhatalmat tartotta a legfontosabb fogalmi elemnek. Megkülönböztette az anyaterületet, amely tekintetében az állampolgársági jog hatályát nem lehetett megkérdőjelezni, és ettől elkülönítve tárgyalta a kivált részeket.498 Ez utóbbi esetben tisztázni kell, hogy mely területek tartoztak közjogilag a Magyar Koronához, azaz mely részekre vonatkozott az állampolgársági törvény területi hatálya.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave