Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

A községi illetőség a neoabszolutizmus idején

Az 1848. március 4-én kiadott birodalmi alkotmány negyedik fejezete szabályozta a községek jogait.732 Ezt követően egy ideiglenes községi rendelkezést bocsátottak ki 1849. március 17-én. A császári nyílt parancs hatálya Magyarországra nem terjedt ki. Ennek rendelkezései hatással voltak a községi törvényekre. A jogszabály alapelvei és a kiadott utasítás szerint országos bizottságokat rendeltek ki „az egyes országokban a közigazgatásnak az ezen alapelvekkel s utasítással megszabott értelemben leendő részletes szervezésére vonatkozólag”.733 Az 1851. augusztus 18-án kiadott utasítás szabályozta a szabad királyi városok és a rendezett tanáccsal bíró községek szervezetét. A községhez és a városhoz tartozó személyek községi tagok és idegenek lehettek. A tagságot születéssel és községi kötelékbe történő felvétellel lehetett megszerezni.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero