Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


A községi illetőség és az állampolgárság kapcsolata

Az állampolgárság és az illetőség között többféle viszony alakulhatott ki attól függően, hogy az adott ország az egységes állampolgárság mellett külön részállami vagy tartományi illetőséget is ismert. A legelterjedtebb formája, amikor a honosság és az illetőség egymás kölcsönös előfeltételei. Ez jellemezte a magyar jogrendszert is, hiszen senki nem szerezhette meg az állampolgárságot mindaddig, míg községi illetőséget nem kapott, vagy annak megszerzését kilátásba nem helyezték.754

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave