Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


Hallgatólagos honosítás

Magyar állampolgároknak kellett tekinteni azokat a személyeket, akik a Magyar Korona területén születtek vagy lelencek voltak. Honpolgároknak minősültek azok is, akik a törvény hatálybalépése előtt magyar állampolgárságot szereztek. Kiss szerint magyar állampolgárnak minősültek még, akik a törvény hatálybalépése előtt legalább öt éven keresztül az ország területén éltek és valamelyik belföldi község adólajstromában szerepeltek. Utóbbi esetben a törvény az eredeti állampolgárság fenntartására egyéves határidőt biztosított.968 A törvény e rendelkezésével megoldotta azt a helyzetet, amely abból a jogbizonytalanságból eredt, hogy az állampolgársági jog egységes szabályozása hiányzott. Elkerülhetővé váltak a dualizmust megelőző, jogilag zavaros időszak állampolgársági gyakorlatából eredő jogalkalmazói problémák. Pontosan tisztázni lehetett, hogy ki minősült magyar állampolgárnak. A törvény rendelkezése csak átmeneti jellegű volt, hiszen 1881-ben hatályát vesztette.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave