Az EU-t szoros földrajzi, gazdasági és tudományos kapcsolat fűzi az Arktiszhoz. A tagállamok közül Dánia (Grönland), Finnország és Svédország közvetlenül kapcsolódik a térséghez, Izland és Norvégia az Európai Gazdasági Térség tagjai, Kanada, Oroszország és az USA pedig stratégiai partnerek. Az olyan uniós szakpolitikák, amelyek a környezetvédelemmel, éghajlatváltozással, energiával, kutatással, közlekedéssel és halászattal kapcsolatosak, így szükségképpen kihatnak a sarkvidékre.895 A szélsőséges körülmények ellenére ugyanis az olvadó jég és a technikai innováció fokozatosan lehetővé teszi az ottani erőforrásokhoz való hozzáférést, a halászati lehetőségek nőnek, illetve új hajózási útvonalak válnak elérhetővé, amely az EU számára is előnyös,896 ugyanakkor a fellendülő gazdasági élet megfelelő feltételek nélkül tetemes kárt okozhat az Arktiszon. A probléma komplexitása miatt a megoldás csak kooperatív összefogás eredményeként képzelhető el, de ehhez mindenekelőtt egy uniós sarkvidék-politika kidolgozása szükséges, ezt a Tanács is megerősítette. Emellett kiemelte a multilaterális együttműködésekben való uniós szerepvállalás fontosságát, így üdvözölte a Bizottság döntését, mellyel megfigyelői státust igényelt az Arktisz Tanácsban.897