Csatlós Erzsébet

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete


A kiaknázási moratórium lehetősége

Az Északi-sarkvidéken a 200 tm-ön túli kontinentális talapzat határainak megállapítása iránt – Kanada és az UNCLOS-ban nem részes USA kivételével – már mindegyik állam benyújtotta az igényét. Természetesen a határmegvonás nem jelenti egyúttal azt is, hogy rögvest megindulnak a kitermelési munkálatok, viszont – leginkább Oroszország 2007-es magatartása nyomán – nyilvánvaló, hogy céljuk van a terület megszerzésével. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk az arktiszi tengeri határokat, akkor a 200 tm-ön túli követelések által megnövelt külső határok által szabadon hagyott terület igen csekély az Arktisz teljes területéhez képest.

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 429 6

A kötet célja az Északi-sarkvidék nemzetközi jogi helyzetének tisztázása abban a kaotikus helyzetben, amelyet a nyersanyagéhes államok vetélkedése és az ezzel összefüggő megválaszolatlan jogi kérdések okoznak a jeges térségben. Vajon az Arktisz – elsősorban vízi – területére ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a Föld bármely más részére, vagy különleges adottságai speciális rendelkezések, esetleg új jogi kategóriák alkalmazását indokolják? A terület története ugyanis jogi szempontból az általánostól való eltérésre, így jogi bizonytalanságok halmazára épül. A mű a vitatott kérdéseket elemzi, áttekinti és értékeli a térségre vonatkozó jelenlegi parti állami szabályozást, illetőleg nemzetközi kooperációt, és ezek fényében a terület jogi helyzetére vonatkozó megállapítások tételén keresztül mutatja be az Arktisz nemzetközi jogi helyzetét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave