Csatlós Erzsébet

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete


Történeti vizek és belvizek az orosz Arktiszon

Az orosz vnutrennije vodi kifejezést az angol nyelvű jogirodalomban igen gyakran inland water fordítással illették – amely az állam területén elterülő tavak, folyók vizét jelenti – internal water helyett – amely az alapvonaltól a szárazföld felé eső vízterületet jelöli –, ami a valódi jelentéstartalmat tükrözi. A belvízi területek (internal waters) a parti állam teljes szuverenitása alatt állnak, és hacsak nem egyenes alapvonal meghúzása következtében tettek szert belvízi minősítésre, a békés áthaladás jogát sem kell biztosítani az idegen hajóknak, így azok – a parti állam szándékától függően – teljes mértékben kizárhatóak a térségből. 1947-ben a Szovjetunió belvízként minősített minden kikötőt, valamint olyan öblöt, amelyek minden partja szovjet területnek minősült, és amelynek a szája nem haladta meg a 10 tm-es szélességet. Mivel ezt a kategorizálást az 1930-as hágai kodifikációs konferencián a szovjetek szerint senki nem vitatta, ezért a Szovjetunió arra a következtetésre jutott, hogy az államok többsége elfogadta ezeket a területeket szovjet belvízi térségnek.581 Ennek ellenére 1951-ben elvetették az 1947-es meghatározást, és úgy rendelkeztek, hogy belvízi státust olyan vízterületek kapnak, amelyek szárazföld által teljesen körbezártak, valamint olyan tengerek, amelyek partjai más olyan tengerrel vannak kapcsolatban, amelyek szintén ugyanahhoz az államhoz tartoznak. Példaként az Azovi- és a Fehér-tenger szolgált, ahol idegen államok számára a hajózás és a halászat is tilos volt, de idesorolták a Kara-, a Laptev-, a Kelet-szibériai- és a Csukcs-tengert is.582 Bakhov részlegesen visszatért az 1947-es megállapításokhoz, amikor a kikötők vizeit, a lehorgonyzó helyek vizeit, az öblöket és a tölcsértorkolatok vízterületét belvíznek minősítette, amennyiben ezek partjai ugyanahhoz az államhoz tartoznak, csakúgy, mint azokat az öblöket, amelyek ugyan egy állam partjai mentén fekszenek, de esetleg csatorna vagy szoros miatt összeköttetésben vannak az óceánnal.583

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 429 6

A kötet célja az Északi-sarkvidék nemzetközi jogi helyzetének tisztázása abban a kaotikus helyzetben, amelyet a nyersanyagéhes államok vetélkedése és az ezzel összefüggő megválaszolatlan jogi kérdések okoznak a jeges térségben. Vajon az Arktisz – elsősorban vízi – területére ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a Föld bármely más részére, vagy különleges adottságai speciális rendelkezések, esetleg új jogi kategóriák alkalmazását indokolják? A terület története ugyanis jogi szempontból az általánostól való eltérésre, így jogi bizonytalanságok halmazára épül. A mű a vitatott kérdéseket elemzi, áttekinti és értékeli a térségre vonatkozó jelenlegi parti állami szabályozást, illetőleg nemzetközi kooperációt, és ezek fényében a terület jogi helyzetére vonatkozó megállapítások tételén keresztül mutatja be az Arktisz nemzetközi jogi helyzetét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave