Csatlós Erzsébet

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete


Az Északkeleti-átjáró nemzetközi jogi státusa: a békés áthaladás joga és az orosz szuverenitás

Az Északkeleti-átjáró az Atlanti- és a Csendes-óceánt – vagyis két nyílt tengeri területet – köti össze Oroszország szibériai partjai mentén. Kezdetben a vikingek kerestek új kereskedelmi útvonalat, majd 1525-ben az Orosz Birodalom kezdett el az Északkeleti-átjáró után kutatni, majd számos nemzet hajósai követték, végül 1648-ban sikerült először bizonyítani a létezését, az 1700-as években pedig Bering expedíciói során elkészítették az útvonal részletes térképét, az útvonal első teljes megtétele pedig a svéd Nordenskiöld nevéhez fűződik 1878 és 1879 között. A jég jelenléte miatt a hajózás igen nehézkes, ennek ellenére az átjáró a szovjet érában jelentős nemzeti útvonallá vált.610

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 429 6

A kötet célja az Északi-sarkvidék nemzetközi jogi helyzetének tisztázása abban a kaotikus helyzetben, amelyet a nyersanyagéhes államok vetélkedése és az ezzel összefüggő megválaszolatlan jogi kérdések okoznak a jeges térségben. Vajon az Arktisz – elsősorban vízi – területére ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a Föld bármely más részére, vagy különleges adottságai speciális rendelkezések, esetleg új jogi kategóriák alkalmazását indokolják? A terület története ugyanis jogi szempontból az általánostól való eltérésre, így jogi bizonytalanságok halmazára épül. A mű a vitatott kérdéseket elemzi, áttekinti és értékeli a térségre vonatkozó jelenlegi parti állami szabályozást, illetőleg nemzetközi kooperációt, és ezek fényében a terület jogi helyzetére vonatkozó megállapítások tételén keresztül mutatja be az Arktisz nemzetközi jogi helyzetét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave