Dér Csilla Ilona

Grammatikalizáció


A grammatikalizációkutatás önálló területté válása

Az 1970-es évektől több különböző tendencia is kibontakozott, Heine–Claudi–Hünnemeyer egyenesen paradigmaváltásról beszél (Heine–Claudi–Hünnemeyer 1991a. 11–23). Míg addig a grammatikalizáció a történeti nyelvészet egyik fő magyarázó elve volt, azt követően az általános nyelvészet egyik központi témájává vált: a nyelvtipológia iránti érdeklődés nyomán előtérbe kerültek a nyelvtípusok változásaira irányuló kutatások. Christian Lehmann grammatikalizációtörténeti összefoglalása végén meg is jegyzi, hogy ideje a két nagy, független nyelvészeti tradíciót: az indoeurópai történeti nyelvészetet és a nyelvtipológiát végre egyesíteni (Lehmann 1995. 8).

Grammatikalizáció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 435 7

A grammatikai elemek kialakulásának legáltalánosabb módjaként ismert grammatikalizáció sokarcú nyelvi változás. Ennek részletes bemutatására tesz kísérletet a kötet, amelynek során a grammatikalizáció különböző definícióit, szemantikai-pragmatikai, illetve formai-szerkezeti vonásait is szemügyre veszi. Külön foglalkozik a grammatikalizációelmélet vitás kérdéseivel, amelynek meghatározó részét képezi a grammatikalizáció más nyelvváltozásoktól való elhatárolása, így a lexikalizációval, az újraelemzéssel, az analógiával, az exaptációval és a pragmatikalizációval való összefüggései. A számos magyar példával is illusztrált fejezeteket a magyar nyelv főbb grammatikalizációs folyamatait összefoglaló táblázatos rész zárja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/der-grammatikalizacio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave