Dér Csilla Ilona

Grammatikalizáció


A lexikon és grammatika fogalmáról a grammatikalizációkutatásban

A grammatikalizációról szóló újabb szakirodalom tekintélyes részében (pl. Gaeta 1998; Lehmann 2002b; Norde 2001; Giacalone-Ramat 1998; Traugott 1995) vissza-visszatérő kérdés, hogy a folyamat miképpen különíthető el érdemben más nyelvi változásoktól. Nem meglepő módon a legtöbb vitát elsősorban az újraelemzés és a grammatikalizáció, másodsorban a lexikalizáció és a grammatikalizáció összevetése okozza, harmadsorban a diskurzusfunkciót betöltő nyelvi elemek kialakulásának a grammatikalizációhoz kapcsolása is vitatott. Az analógiával való összehasonlítás kevésbé gyakori, feltehetően azért, mert a grammatikalizáció és analógia viszonyát már Antoine Meillet igyekezett tisztázni – ennyiben az analógia tűnik a „legproblémamentesebbnek” a három folyamat közül.

Grammatikalizáció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 435 7

A grammatikai elemek kialakulásának legáltalánosabb módjaként ismert grammatikalizáció sokarcú nyelvi változás. Ennek részletes bemutatására tesz kísérletet a kötet, amelynek során a grammatikalizáció különböző definícióit, szemantikai-pragmatikai, illetve formai-szerkezeti vonásait is szemügyre veszi. Külön foglalkozik a grammatikalizációelmélet vitás kérdéseivel, amelynek meghatározó részét képezi a grammatikalizáció más nyelvváltozásoktól való elhatárolása, így a lexikalizációval, az újraelemzéssel, az analógiával, az exaptációval és a pragmatikalizációval való összefüggései. A számos magyar példával is illusztrált fejezeteket a magyar nyelv főbb grammatikalizációs folyamatait összefoglaló táblázatos rész zárja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/der-grammatikalizacio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave