Borbély Gábor

Civakodó angyalok


Az univerzálé a dolgok anyagi lényege: ez volt Vilmos első álláspontja

Abaelardus a Szerencsétlenségeim történetében Champeaux-i Vilmos két álláspontját említi az univerzáléproblémával kapcsolatban. Megemlíti azt is, hogy mindkettőt megcáfolta, s az elsőt Vilmos az ő érvei hatására módosította. A Logica ingredientibus Porphüriosz-glosszáiban (a továbbiakban LI–P, a kiadását lásd Petrus Abaelardus 1919) részletesebben is bemutatja a két álláspontot. A első álláspont Abaelardus leírása szerint a következő. Vilmos „azt állította, hogy egy és ugyanazon dolog egészként, lényegileg és egyidejűen van benne minden egyes hozzá tartozó individuumban, amelyek között ennek megfelelően – lényegüket tekintve – nincsen különbség, csak az akcidensek sokféleségéből eredő változatosság” (HC 1962: 65, 86–89; SZT 1985: 7, a magyar fordítást módosítottam – B. G.).

Civakodó angyalok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 431 9

„Ha tehát sem klerikus, sem laikus, sem pedig szerzetes nem vagy, akkor képtelen vagyok kitalálni, hogy milyen néven nevezzelek. (…) A nevek ugyanis el szokták veszíteni tulajdonképpeni jelentésüket akkor, amikor az általuk jelölt dolgok megszűnnek tökéletesek lenni. Ha eltávolítjuk a ház tetejét vagy a falát, akkor a házat csak tökéletlen háznak nevezzük. Hasonlóképpen: ha azt a testrészt, amely férfivá tesz, eltávolítjuk, téged nem Péternek, hanem tök-életlen Péternek kell, hogy nevezzünk” (Roscellinus levele Petrus Abaelardushoz).

„Az ember valamennyi törekvése között a bölcsességre irányuló a legtökéletesebb, a legmagasztosabb, a leghasznosabb és a legörömtelibb. A legtökéletesebb azért, mert amilyen mértékben törekszik az ember a bölcsességre, oly mértékben részesül - legalábbis valamelyest - az igaz boldogságban (…). A legmagasztosabb viszont azért, mert az ember a leginkább ennek révén válik az Isten hasonmásává, aki mindent a bölcsességben hozott létre; s mivel a hasonlóság a szeretet oka, a bölcsességre irányuló törekvés mindenekelőtt a barátság révén köt össze bennünket Istennel (…). A leghasznosabb pedig azért, mert a bölcsesség révén jutunk el a halhatatlanság birodalmába: a bölcsesség kívánása tehát elvezet az örök uralomhoz. A legörömtelibb végül azért, mert nincsen keserűség a társaságában; nincsen bosszúság a vele való élésben, hanem csak vígság és öröm” (Aquinói Szent Tamás, Summa contra gentiles, Első könyv, Második fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbely-civakodo-angyalok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave