Geréby György

Isten és birodalom


Kora keresztény megoldások

Ne higgyük azt, hogy e kérdéseket a modern kérdező vetíti vissza a korai kereszténységbe. Egyház és zsinagóga teológiai konfliktusa a kereszténység megszületésének pillanatában jelent meg, és tudatosan végiggondolt megoldások sokaságát váltotta ki. Közismert, hogy a probléma ott feszül már az Újszövetség irataiban. Feszültségről azért lehet beszélni, mert miközben a „Sátán zsinagógája” kifejezés felbukkan a Jelenések könyvében,142 a Római levél a leghatározottabban azt mondja ki, hogy „Nem lehet pedig, hogy meghiúsult légyen az isten beszéde” (Róm 9,6), illetve „Isten nem vetette el az ő népét” (Róm 11,2). A zsidók és az egyház, a törvény és a hit kérdéseivel foglalkozó Római levél, illetve a Galatákhoz írt levél rendkívül komplex teológiáját itt nincs hely önmagában elemezni. A számunkra fontos az, hogy a legnagyobb teológiai rivális legitimitásának kérdésére a kora keresztény irodalom minden műve valamilyen módon választ ad.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 439 5

Mi garantálja egy politikai formáció, például a demokratikus jogállam alapvető elveit? A kérdés politika és jog közös legitimációs igényére irányul. A legitimáció azonban túlmutat a mindenkori politikai és jogrendszeren, olyan alapvető kérdésekre követelve választ, amelyet hagyományosan csak a teológia volt képes megválaszolni. A teológia így tölthetett be meghatározó szerepet a legitimáció szempontjából az antikvitástól kezdve egészen a modern korig, közvetlen analógiák, illetve később fogalmainak szekularizált változatain keresztül. Teológia és politika, illetve jog viszonya ugyanakkor kölcsönös egymásra utaltságuk ellenére sem volt problémáktól mentes, ahogy azt a zsidóság és a kereszténység eszméi mutatják, amelyek (más és más okból, de) radikálisan szakítottak a római birodalomnak a hellénisztikus teológia által megalapozott politikai és államelméletével. A kötet e hosszú történet több állomását és aspektusát mutatja be teológiatörténeti és alapvető jogfilozófiai kérdéseket vizsgáló tanulmányokban. Joseph Ratzinger és Jürgen Habermas híres vitája felől kiindulva az elemzések a Római Birodalom és a kereszténység viszonyának tárgyalásán át haladnak politikai legitimáció és teológia összefüggéseinek egészen a weimari német kultúra környezetében kialakuló klasszikus értelemben vett politikai teológia problémájáig, ahol már Carl Schmitt, Erik Peterson, Ernst Kantorowitz játszanak fő szerepet. A külön is olvasható esettanulmányok között megjelenik a biblikus egzegézisnek a zsidóság és kereszténység viszonyában játszott meghatározó szerepe éppen úgy, mint az egyház és a nemzetfogalom kapcsolata, valamint a "tisza jogtant" képviselő Hans Kelsen teológia-képének bemutatása, illetve az emberi jogok megalapozásánál felmerülő teológiai kérdések.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gereby-isten-es-birodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave