Winkler Gusztáv

A hadviselés művészete IV.

Az állandó zsoldos hadseregektől a tömeghadseregekig, 1700-1790


Útban a tömeghadseregek kialakulása felé (1778–1790)

A bajor örökséget eldöntő háborúra a császári erő (102 000 fő) Moritz Lacy és Ernst Loudon tábornokok vezetésével Csehországban gyülekezett. Ezenkívül Morvaországban Albert hg. (50 000 fő), Magyarországon pedig Esterházy táborszernagy (30 000 fő) állomásozott. A háború kitörésekor II. Frigyes offenzívába kezdett, Sziléziából Kelet-Csehországba vonult, miközben Heinrich hg. egy kisebb sereggel elfoglalta Észak-Csehországot. Ennek hatására a cs. kir. haderőt visszavonták, túl erősnek ítélve meg a poroszokat. A szembenálló felek ezután hosszú manőverezésbe kezdtek, de komolyabb összecsapásokra nem került sor. A porosz hadsereget a kitörő járványok erősen megviselték, és a dezertálások száma is magas volt, ezért Frigyes úgy döntött a nyár közepén, hogy visszavonja csapatait a határra. A porosz fősereg Sziléziába, Heinrich hg. csapatai pedig Szászországba vonultak vissza. Mivel a cs. kir. hadsereg nem üldözte a poroszokat, a hadjárat további részében sem voltak jelentős összecsapások. A háború hátralévő részében a seregek a határ két oldalán táboraikban várakoztak.

A hadviselés művészete IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 469 2

A kötet szerves folytatása Winkler Gusztáv: „A hadviselés művészete a kezdetektől a magyar államalapításig” (I. kötet), a „A hadviselés művészete a magyar államalapítástól a mohácsi vészig” (II. kötet), valamint a „Hadviselés művészete III.” című könyveknek. E mű alapvető célja az előző kötetekhez hasonlóan segítséget nyújtani az európai történelmi-hadtörténelmi események jobb megértéséhez a haditechnika és a katonai tevékenység fejlődésén keresztül. A könyv által átfogott időintervallum ez esetben az 1700. évtől az 1789. évig tart.

A kötet felépítése hasonló az előző kötetekhez. Nem „csupán” hadtörténeti áttekintést nyújt, hanem főként a hadművészet mozgatórugóit, fejlődését követi. Ezt kiegészíti egy folyamatos haditechnikai elemzés. Az olvasó 40 harcászati és hadműveleti térképvázlaton, és 8 erődítésrajzon követheti nyomon a hadművészeti fejlődés történetét, beleértve az európai hatalmak más kontinenseken való fegyveres tevékenységét is. Természetesen ezzel párhuzamosan a magyar hadművészet változásainak a nemzetközi trendekbe való integrálását is tárgyalja.

A kötetben tárgyalt fő fejezetek a haditechnikai, hadművészeti változások fő szakaszai szerinti tagolásban jelennek meg. Ezek a következők:

1. A dinasztikus háborúk első periódusa (1700–1721), amely az új politikai rend kialakulásával végződik. 2. Az európai nagyhatalmi szerkezet átalakulása (1721–1740), amely katonailag a porosz hatalom felemelkedéséig tart. 3. Új egyensúlyi helyzet Európában (1740-1763), az európai politikai konszolidációig. 5. A világméretű hadszínterek kialakulása („világháborúk”) (1756–1789), egészen a francia forradalom hadművészetet megváltoztató korszakáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-a-hadviseles-muveszete-iv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave