Negyedszázados pályafutásom során harmadszor vállalok szerepet abban, hogy a turisztikai kínálat legfontosabb eleme, a termék új, a korábbiaknál korszerűbb megvilágításba kerülhessen. Az általam képviselt iskola szerint a turisztikai termék egy konstrukció, amely egyrészről elméletileg transzdiszciplinárisan megalapozott idea, másrészről a mindennapok gyakorlatában az adott desztinációba érkező vendégek igényeit kielégítő, a kézzelfoghatóságot éppen csak súroló szolgáltatáshalmaz. E tanulmánykötet oldalain a téma szakértői (egyes esetekben szerelmesei) megfogalmazzák, mit jelent és ideális esetben hogyan működik egy-egy termék, majd példákkal, esettanulmányokkal támasztják alá annak gyakorlati megvalósulását. Véleményem szerint egy turisztikai termék akkor sikeres, amikor a vendég elsősorban élvezi, nem pedig észleli annak építőelemeit, tehát a természetesség a jó termék titka. A látogató elégedettségéhez nagymértékben hozzájárul, ha a terméket alkotó szolgáltatások szinte észrevétlenül, magától értetődően fonódnak egybe, illetve élnek szimbiózisban más termékkel. Minden receptnek van titkos összetevője (máskülönben a háziasszonyok többsége csakhamar Michelin-csillagos szakáccsá lépne elő), ez a rejtett elem képezi a desztinációk másságát, egyedi arculatát, teszi a turizmus világát változatossá, sokszínűvé. A legfontosabb összetevők, a megkerülhetetlen lépések azonban kellő biztosítékot jelentenek arra, hogy egy magyar séf által elkészített gulyásleves összetéveszthetetlenül megtestesítse a Kárpát-medencei hagyományokat, és ne okozzon csalódást a vendégeknek. Ez a kiadvány arra vállalkozik, hogy a hazai és a nemzetközi szakirodalomra, tudományos vizsgálatokra, szakértői megfigyelésekre, jó gyakorlatokra és persze a szerzők kreativitására alapozva bemutassa a turisztikai termékek palettáját. Az olvasó találkozhat tradicionálisabb termékkel (városi turizmus, bevásárlóturizmus, gasztroturizmus, konferenciaturizmus), szembesülhet úgynevezett niche (rés) termékekkel (kalandturizmus, buliturizmus, sportturizmus, hajós turizmus, szenior turizmus, tudományos turizmus) és végül, de nem utolsósorban elmélyülhet a horizontális, szinte minden terméket átható szemléletformálásban (akadálymentesítés, szexualitás, fenntarthatóság, felelősségteljesség, lassúság). A kötet tanulmányainak gondolatvilágát az innováció szükségszerűsége vezérli. A turisztikai desztinációk versenyképességének megőrzésében, erősítésében a megújulásra való törekvésnek kulcsfontosságú szerepe van, a szerzők ehhez is igyekeztek munícióval szolgálni. A kiadvány nem tankönyv, nem szakkönyv, hanem lektorált tanulmánykötet, amely egységes szerkesztői koncepcióra és szerkesztési elvekre épül, de ezek nem jelentettek tűzön-vízen át követendő itinert, ahol a téma megkívánta, ott a szerzői szabadság érvényesülhetett. Az alkotók között vannak régi, de a szellemiségükben feltétlenül friss „motorosok”, vannak a kutatói karrierük kezdetén álló, ígéretes PhD-hallgatók és vannak outsiderek, akik invitálásunkra életükben először merészkedtek a turizmustudomány vizeire. A turisztikai termékekről való gondolkodás megújításában, ezáltal a kutatás, az oktatás, a tervezés, a fejlesztés és a menedzsment mindennapjainak sikerességében megkerülhetetlennek tartjuk a perspektíva kiszélesítését. Ugyanazt más, akár a laikusok szemszögéből is megvizsgálva, az elmélet és a gyakorlat egyaránt gazdagodhat. Ahogyan már utaltam rá, a jelen kiadvány nem egy úttörő vállalkozás eredménye. Az első kísérlet 2004-ben volt, amikor a Kodolányi János Főiskola útjára bocsátotta a „Turizmus termékei” című kiadványsorozatot. A terv az volt, hogy minden egyes termék ugyanazon elvek mentén egy-egy önálló könyvben kerüljön bemutatásra, ebből mindössze „A bevásárlóturizmus” készült el. 2011-ben a Pécsi Tudományegyetem vállalta fel, hogy a TÁMOP 4.2.5 pályázat keretében közread egy Turisztikai terméktervezés és fejlesztés című digitális tankönyvet, amely tíz fejezetben, az interneten ma is elérhetően tárgyalja a témát. Úgy látszik, a turisztikai termékekkel kapcsolatban 7-8 év az a ciklus, amikor a szakma valami újdonsággal rukkol elő, jelen esetben a Budapesti Corvinus Egyetem állt a vállalkozás élére, és az ott évek óta zajló turizmusmenedzsment mesterképzésben meghirdetett „Turisztikai termékek” elnevezésű kurzus oktatógárdájára építve készítette el az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő, az innovációt fókuszba állító kötetet. Sajnos már régen találkoztam Czeglédi Józseffel, a turizmustudomány első magyarországi kandidátusával, aki elévülhetetlen, mégis – az élet rendje szerint – a feledés homályába vesző érdemeket szerzett a turisztikai termékekről való gondolkodás hazai megalapozásában. A tudomásom szerint ma is aktív szakember az Idegenforgalom – tervezés, szabályozás, vállalkozás című, 1984-ben napvilágot látott könyvében ír az „idegenforgalmi termékről”, gondolatainak többsége napjainkig iránymutatásul szolgál.