Szabó Péter (szerk.)

Innováció a szőlőszaporításban


Németország szőlőtermő területe és borvidékei

2017-ben Németország teljes szőlőtermő területe 102 565 hektárt tett ki (15.1. táblázat). A legtöbb szőlőtermő vidék Rheinland–Pfalzban, azaz Rajna-vidék–Pfalz szövetségi tartományban van, Rheinhessen, Pfalz, Mosel, Nahe, Ahr és Mittelrhein (Közép-Rajna-vidék) borrégiókkal. E bortermelő terület körülbelül 64 000 hektárnyi, amely az összes német borvidék több mint 63%-át teszi ki. A legnagyobb szőlőtermelő a Rheinhessen borvidék (26 617 ha), amelyet a Pfalz régió (23 652 ha) követ. Ez összesen 50 269 hektárnyi szőlőtermő területet jelent, ami Németország teljes szőlőtermő területének közel felét (49%) teszi ki. A következő két nagy szőlőtermő terület Baden–Württemberg szövetségi tartományban található, Badennel (15 834 ha) a harmadik helyen, Württemberggel (11 360 ha) pedig a negyediken. Ötödik helyen áll a Mosel régió (8770 ha), amelyet a bajorországi Franken (Frankföld) követ (6139 ha). Hetedik Nahe (4225 ha), Rheingau (3191 ha) pedig – mint Hessen tartomány legnagyobb szőlőtermelője – a nyolcadik. Saale–Unstrut (772 ha) és Sachsen (Szászország) (497 ha) a legkeletibb fekvésű bortermelő vidékek, és a kilencedik és tizenegyedik helyet foglalják el. Közöttük – a tizedik helyen – Ahr bortermő vidéke (561 ha) áll. Az utolsó két – és egyben a két legkisebb – német bortermő vidék a 469 hektárral 12. helyen álló Mittelrheinben (Közép-Rajna-vidéken) és a 13. helyet 462 hektárral elfoglaló Hessiche Bergstasseban van. A jelenleg zajló klimatikus változásoknak köszönhetően a német szőlőtermesztés egyre inkább északra húzódik, ahol a melegebb körülmények előnyösebbek a szőlőműveléshez. Néhány, Schleswig–Holstein és Mecklenburg–Vorpommern tartományok északi részén telepített kisebb szőlőtermő „fészek” együttesen 16 hektárnyi területet foglal el (15.1. táblázat).

Innováció a szőlőszaporításban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 449 4

A szőlő stratégiai mezőgazdasági termékünk, a belőle készülő bor kiemelkedő exportcikk és egyben gasztronómiánk-, kultúránk szerves része, nemzeti karakterünk hordozója. A szőlészet-borászat területén a sikerhez folyamatos odafigyelésre, törődésre van szükség a szakma és a tudomány részéről egyaránt. Jó azt látni, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetsége felismerte ennek a területnek a sokszínűségét és tudják azt is, hogy milyen széleskörű tudást, milyen felelős hozzáállást vár el mindenkitől, aki foglalkozik vele. Éppen ezért az Agrárminisztérium számára nagy öröm, hogy felkarolva a fiatal kutatókat, megalkották ezt a hiánypótló kiadványt. Ez a könyv sokkal több, mint kutatási eredmények áttekintése: az innovatív, kiemelten magas biológiai értékű, vírusmentes szőlő szaporítóanyag-előállítási tevékenységek publikálásán keresztül, olyan fontos technológiákat és fejlesztéseket mutat be, melyek az ágazatban dolgozóknak, a kutatóknak és a laikusoknak egyaránt fontos segédanyagot adnak. Összességében tehát, a magyar szőlészet rangjának és jelentőségének megfelelő mélységű szakmaisággal betekintést ad a szőlőszaporítás irányaiba és motivációt is nyújt hazánk agráriumának további fejlesztéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-innovacio-a-szoloszaporitasban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave