Szabó Péter (szerk.)

Innováció a szőlőszaporításban


Új szaporítási mód, az oltványkészítés gyakorlatának kialakulása

A szőlő oltásáról már jóval a filoxéra megjelenése előtti időkből vannak megbízható értesüléseink. Akkor még az oltás mindkét partnere a V. vinifera alakkörébe tartozott. Azonban a szőlő oltása és oltvánnyal történő szaporítása csak a filoxéra elleni küzdelemben vált általánossá a kötött talajokon. Hosszú időt vett igénybe az oltványkészítés technológiájának kidolgozása és általános elterjedése. Az alanyfajták nemesítése és hasznosításuk még ennél is lassabban történt, mivel a nemesítés fő módszere a szelektálás volt. Felfigyeltek a különféle alanyok eltérő viselkedésére a nemessel és az ökológiai hatásokkal szemben, ami meghatározta: egyfelől az alanynemesítés szükségességét és célkitűzéseit, másfelől az alany (nemes) ökológiai hatások, illetve kölcsönhatások problémáinak kutatását. Ezek kapcsán két fogalom vált általánossá a szőlészetben: az „affinitás” és az „adaptáció” [4]. Az egymásra olthatóságot az teszi lehetővé, hogy az alany és a nemes között az affinitás mindig megvan, tehát az alany és a nemes között bizonyos fokú élettani és szövettani rokonság, hasonlóság áll fenn. Az oltás során az alany és nemes között mesterséges szimbiózist hozunk létre, amelyben az alany szolgáltatja a talajból felvett tápsókat, és nemes a levelek által előállított asszimilátákat. Mindkét fél, számára bizonyos fokig idegen anyagokat kap a másiktól, ami életfolyamatainak bizonyos fokú megváltozásához vezet. Hátráltató tényező az oltványok esetében még az, hogy az oltásforradás némileg megnehezíti az anyagforgalmat az alany és a nemes között. A sikeres ültetvénylétesítésekhez az adott terülten legmegbízhatóbb termést biztosító alany-nemes kombinációkat kellett kísérleti eredményekre alapozottan meghatározni. Ma már az oltványok előállítása nagy fokú gépesítettség mellett iparszerűen történik. A gyökeres fás oltványok készítésének módszere azonban az 1890-es években vált ismertté. Az oltványkészítést Richter francia oltványiskolai tulajdonos tanította be a hazai termelőknek. Teleki [5] részletesen leírja az oltvány-előállítás 19. századi technológiáját az alanyvesszők előkészítésétől (áztatás, talpalás, vakítás) egészen az oltócsapok tárolásáig, majd az angol nyelves párosítást, fűrészporban történő előhajtatást, iskolába való kiültetést. Napjainkra az egyes technológiai elemek kivitelezése modernizálódott (szabályozott légterű hűtött tároló, oltógép, előhajtató ház, perlit az előhajtató közeg, a kiültetés fóliával takart bakhátba történik, paraffin használata az oltási hely kiszáradásának védelmére stb.), de lényegében az akkor kidolgozott módszerekre épül.

Innováció a szőlőszaporításban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 449 4

A szőlő stratégiai mezőgazdasági termékünk, a belőle készülő bor kiemelkedő exportcikk és egyben gasztronómiánk-, kultúránk szerves része, nemzeti karakterünk hordozója. A szőlészet-borászat területén a sikerhez folyamatos odafigyelésre, törődésre van szükség a szakma és a tudomány részéről egyaránt. Jó azt látni, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetsége felismerte ennek a területnek a sokszínűségét és tudják azt is, hogy milyen széleskörű tudást, milyen felelős hozzáállást vár el mindenkitől, aki foglalkozik vele. Éppen ezért az Agrárminisztérium számára nagy öröm, hogy felkarolva a fiatal kutatókat, megalkották ezt a hiánypótló kiadványt. Ez a könyv sokkal több, mint kutatási eredmények áttekintése: az innovatív, kiemelten magas biológiai értékű, vírusmentes szőlő szaporítóanyag-előállítási tevékenységek publikálásán keresztül, olyan fontos technológiákat és fejlesztéseket mutat be, melyek az ágazatban dolgozóknak, a kutatóknak és a laikusoknak egyaránt fontos segédanyagot adnak. Összességében tehát, a magyar szőlészet rangjának és jelentőségének megfelelő mélységű szakmaisággal betekintést ad a szőlőszaporítás irányaiba és motivációt is nyújt hazánk agráriumának további fejlesztéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-innovacio-a-szoloszaporitasban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave