Szabó Péter (szerk.)

Innováció a szőlőszaporításban


A szőlőgyökértetűvel és a fonálférgekkel szembeni ellenállóság

Érdemes a figyelmet felhívni arra a tényre, hogy a szőlőgyökértetű jelen van ültetvényeinkben, attól kezdődően, hogy a XIX. század utolsó éveiben a hazai ültetvényeket is megfertőzte. Soha nem sikerült teljes mértékben kiirtani, azonban élettere nagymértekben szűkült az alanyok használatával. Magyarország borvidékeit tekintve elmondhatjuk, hogy a kártevő jelen van a nemes ültetvényekben (mind a levéllakó alak, mind gyökérlakó alak megtalálható), nagyobb populációban az alanyültetvényekben jelenik meg évről évre. A szőlőgyökértetű vonalak virulenciája eltérő [13]. Mindezek ellenére az európai nemes szőlőt lehet saját gyökerén telepíteni, ha a homoktalajunk jelentős szilikáttartalommal rendelkezik (min. 75%), a teljes agyag+humusz+alluviális összetevők aránya kisebb, mint 5%. Minden más esetben alanyt kell használnunk! A jó filoxéra-ellenállósággal jellemezhető alanyaink elsősorban a már említett három észak-amerikai szőlőfajból származnak (V. riparia, V. rupestris, V. berlandieri). Már a XX. század első időszakában bevonták a V. cinerea fajt a nemesítésbe. Az utóbbi fél évszázadban további fajok kerültek be a nemesítési programokba (pl. V. candicans, V. rufotomentosa, M. rotundifolia). Bizonyos tulajdonságok javítására V. vinifera L. faj is felhasználásra került, ami jelentős százalékban csökkentette a filoxéra-ellenállóságot. Ezek közé tartozik például a vinifera-rupestris (1202 C, Aramon-Rupestris Ganzin No. 1), vinifera-riparia (26 Geisenheim, 143 Milardet), labrusca-riparia (Vialla) alanyok. Ezek használata esetén nem immunis talajon a szőlőtőkék el fognak pusztulni, a pusztulás ideje függ a korábban említett talajtulajdonságoktól es a helyi klímától. A mésztűrő képesség növelésének az egyik módja a V. vinifera keresztezési partnerként való felhasználása. Így kerültek előállításra a vinifera-berlandieri keresztezések (41B, Fercal, Georgikon 28), amelyek használatban vannak jelenleg is. Franciaország néhány borvidékén találtak tuberozitásokat (szőlőgyökértetű által okozott daganatok egy évnél idősebb gyökereken) a 41B-n, azonban az ültetvény élettartama nem csökkent a gazdaságosság határa alá a kártétel következtében. Laboratóriumi tesztjeinkben a 41B és Fercal fogékonyabb gazdanövénynek bizonyult a filoxéra számára a Georgikon 28-hoz képest.

Innováció a szőlőszaporításban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 449 4

A szőlő stratégiai mezőgazdasági termékünk, a belőle készülő bor kiemelkedő exportcikk és egyben gasztronómiánk-, kultúránk szerves része, nemzeti karakterünk hordozója. A szőlészet-borászat területén a sikerhez folyamatos odafigyelésre, törődésre van szükség a szakma és a tudomány részéről egyaránt. Jó azt látni, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetsége felismerte ennek a területnek a sokszínűségét és tudják azt is, hogy milyen széleskörű tudást, milyen felelős hozzáállást vár el mindenkitől, aki foglalkozik vele. Éppen ezért az Agrárminisztérium számára nagy öröm, hogy felkarolva a fiatal kutatókat, megalkották ezt a hiánypótló kiadványt. Ez a könyv sokkal több, mint kutatási eredmények áttekintése: az innovatív, kiemelten magas biológiai értékű, vírusmentes szőlő szaporítóanyag-előállítási tevékenységek publikálásán keresztül, olyan fontos technológiákat és fejlesztéseket mutat be, melyek az ágazatban dolgozóknak, a kutatóknak és a laikusoknak egyaránt fontos segédanyagot adnak. Összességében tehát, a magyar szőlészet rangjának és jelentőségének megfelelő mélységű szakmaisággal betekintést ad a szőlőszaporítás irányaiba és motivációt is nyújt hazánk agráriumának további fejlesztéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-innovacio-a-szoloszaporitasban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave