Záray Gyula, Mihucz Viktor Gábor (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei

2., átdolgozott kiadás


Alkáli- és alkáliszerű atomok és ionok színképe. Dublettfelhasadás

Az alkálifémek egyetlen elektronnal („világító elektronnal”) rendelkeznek a lezárt elektronhéjon (héjakon) kívül, és ennek megfelelően színképük a leginkább hasonlít a hidrogén színképéhez. Ennek felel meg, hogy az alkálifémek színképében is négy vonalsorozat figyelhető meg, melyeket még az értelmezés előtt sharp (s), principal (p), diffuse (d) és fundamental (f) sorozatoknak neveztek el, ahonnan a mellékkvantumszámok betűjelzése származik. Az alkáli-spektrumokban a vonalsorozatok ugyan nagyobb hullámhosszaknál jelennek meg, mint a hidrogén-spektrumban, de leírhatók olyan Rydberg-típusú formulákkal, melyekben a főkvantumszámokat additív korreciókkal módosítjuk. Az alapállapotban érvényes L = 0 (S) esetben a pályamomentum zérus, és a spinmomentumnak (S = 1/2) nincs beállási lehetősége. Az ennek megfelelő (1.30) egyenlet szerint az alapállapot szingulett. Ugyanez vonatkozik a nagyobb főkvantumszámú S-szintekre is. Az egyéb gerjesztési szintek az L ≥ 1 eseteket képviselik (P, D, F stb.), melyek az (1.29) egyenlet értelmében dublettfelhasadást mutatnak. A dublettfelhasadás a rendszám növekedésével növekszik, és ugyanilyen irányú az azonos főkvantumszámú és különböző mellékvantumszámú szintek elkülönülése. Utóbbira jellemző, hogy az alkálifémek legintenzívebb emissziós vonalai azonos főkvantumszámú szintek P(L = 1) → S(L = 0) átmeneteihez tartoznak. A nagyobb J-értékű szinteket többnyire magasabb energianívó (kisebb negatív energiaérték) jellemzi. Érvényes továbbá, hogy a legintenzívebb dublettvonalak intenztitásaránya 2 : 1 (lásd 1.2.16).

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 448 7

Dr. Záray Gyula egyetemi tanár által 2006-ban szerkesztett és részben írt Az elemanalitika korszerű módszerei című könyv több évtizedes hiánypótló mű volt, ami az elmúlt tíz évben rendkívül hasznos segédeszköznek bizonyult az egyetemeinken kémiát alap- és mesterfokon tanuló, illetve PhD-tanulmányokat folytató hallgatók körében. A könyv nyomtatott változatának valamennyi példánya vevőre talált. Ez nem meglepő, hiszen a szerzők magas szinten, ugyanakkor közérthetően ismertetik a műszeres elemanalitikai módszerek széles skáláját, ötvözve az elméleti és a gyakorlati ismereteket. Záray Gyula kezdeményezésére több szerző kiegészítette fejezetét az adott szakterület (pl. optikai spektroszkópia, atomabszorpciós spektrometria, induktív csatolású optikai emissziós spektrometria, induktív csatolású plazma tömegspektrometria, lézerspektroszkópia és az ezekhez kapcsolódó minta-előkészítési eljárások) legújabb eredményeivel. Az átdolgozott változat szerkesztésében tevékenyen részt vett Záray professzor munkatársa, Mihucz Viktor Gábor egyetemi docens, aki az atomspektrometriában alkalmazott minta-előkészítési módszerekkel foglalkozó fejezetet a legújabb eredményekkel bővítette. Az Akadémiai Kiadó kezdeményezésére az átdolgozott mű 2017-ben elektronikus formában is megjelent. A könyvben összefoglalt ismeretanyag hasznos információkat nyújt számos szakterületen (pl. műszaki kémia, biokémia, klinikai kémia, geokémia, agrokémia) dolgozó analitikus számára, ezért papíralapú formában való kiadása is indokolt. (Dr. Orbán Miklós professor emeritus ELTE Kémiai Intézet)

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-mihucz-az-elemanalitika-korszeru-modszerei-2-atd-kiadas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave