A neutrontér jellemzői

A Zr- és Au-monitorokra vonatkozó adatokból kiszámítottuk az f = Φs/Φe fluxusarányt, Φs szubkadmium neutronfluxust és az epitermikus alaktényezőt a csupasz hármas monitor-módszer (10.86, 10.90 és 10.87) egyenleteivel. Figyelembe vettük az aranymonitor kiégését a (10.60) és (10.61) egyenlet szerint, valamint a rövidebb idejű aktiváláskor használt, 100 μm vastagságú Zr-fólia epitermikus neutronokkal szembeni önárnyékolását, amelyet a Ge önárnyékolási tényező kísérleti meghatározásával korrigáltunk [Ge(94Zr) = 0,978 ± 0,3% és Ge(96Zr) = 0,986 ± 0,3%]. Az iteráció kezdeti értékeit az előző aktiválásból vettük. Tipikus esetben a végleges értékek a rövidebb idejű aktiválás helyén rendre f = 28,6, α = 3,4% és Φs = 6 · 1013 cm−2 s−l voltak, míg a hosszabb idejű aktiválás helyén rendre f = 39,7, α = 5,0% és Φs = 2 · 1013 cm−2 s−l átlagértékek adódtak. A rövidebb idejű aktiválási sorozat elején, közepén és végén meghatározott neutrontér-paraméterek minden alkalommal megegyeztek hibahatáron belül, tehát a reaktor valóban stacionárius üzemben működött, és ezért a három összetartozó adat átlagértékét rendeltük az egész mintasorozathoz. A Zr-, Fe- és Ni-monitorok adataiból kiszámítottuk a

search

hasadási neutronfluxust a 10.66 egyenlettel, ami a rövidebb idejű aktiválás helyén rendre

search

, míg a hosszabb idejű aktiválás helyén rendre 17,0 átlagértékeket eredményezett. Megjegyezzük, hogy a 89Zr radionuklid Eγ = 909,1 keV energiájú γ-sugárzásának mérésekor figyelembe vettük a természetes háttérben lévő 228Ac radionuklid Eγ = 911,0 keV energiájú sugárzása okozta spektrális interferenciát.

Tartalomjegyzék

• Az elemanalitika korszerű módszerei Második, átdolgozott kiadás
• Impresszum
• Előszó a második kiadáshoz
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_right1. Optikai atomspektroszkópiai módszerek elméleti alapjai
  • 1.1. Bevezetés
  • chevron_right1.2. Az atomszínképek sajátságai
    • 1.2.1. Atomszerkezet és atomszínkép
    • 1.2.2. Színképparaméterek
    • 1.2.3. A hidrogénatomok színképe
    • 1.2.4. A hidrogénizotópok és hidrogénszerű ionok színképe
    • 1.2.5. A hidrogénvonalak finomszerkezete
    • 1.2.6. A kvantummechanika elemei
    • 1.2.7. A kvantumszámok értelmezése és lehetséges értéke
    • 1.2.8. A többelektronos atomok színképe általában
    • 1.2.9. Alkáli- és alkáliszerű atomok és ionok színképe. Dublettfelhasadás
    • 1.2.10. Kettő és három külső elektronos atomok színképe. Metastabil szintek
    • 1.2.11. A színképek vonalsűrűsége
    • 1.2.12. Rezonáns vonalak és nemrezonáns alapvonalak
    • 1.2.13. Atomfluoreszcens átmenetek
    • 1.2.14. Gerjesztési és ionizációs energia. Atomvonalak és ionvonalak
    • 1.2.15. A vonalak mágneses felhasadása. Normális és anomális Zeeman-effektus
    • 1.2.16. A spektroszkópiai átmenetek valószínűsége és a szintek statisztikus súlya
    • 1.2.17. A színképvonalak kiszélesedése
    • 1.2.18. A vonalak elméleti intenzitása (emisszió, abszorpció, fluoreszcencia)
    • 1.2.19. Emissziós és abszorpciós háttérszínképek
  • chevron_right1.3. Nagyhőmérsékletű folyamatok spektroszkópiai forrásokban
    • 1.3.1. Lángok, grafitcsöves kemencék és induktív csatolású plazma fő paraméterei
    • chevron_right1.3.2. Kondenzált és heterogén fázisú folyamatok
      • 1.3.2.1. Deszolvatáció
      • 1.3.2.2. Hidrolízis és egyéb kémiai lebomlás-átalakulás
      • 1.3.2.3. Kémiai reakciók és kémiai módosítás grafitkemencében
      • 1.3.2.4. Nagyhőmérsékletű párolgás
      • 1.3.2.5. Aeroszolképződés nagyhőmérsékletű gőz kondenzációjával
    • chevron_right1.3.3. Homogén gázfázisú folyamatok
      • 1.3.3.1. Gőzkoncentráció a források gázterében
      • 1.3.3.2. Fém-monoxidok disszociációja
      • 1.3.3.3. Gázfázisú ionizáció
      • 1.3.3.4. Ionizáció lángokban
      • 1.3.3.5. Ionizáció grafitkemencében
      • 1.3.3.6. Atomfrakció lángokban és grafitkemencében
      • 1.3.3.7. Gázfázisú halogenidképződés
      • 1.3.3.8. Atomizáció és ionizáció az ICP-ben
      • 1.3.3.9. Az atomok és ionok gerjesztése
    • 1.3.4. Gőztranszport és tartózkodási idő
  • chevron_right1.4. Az emissziós kalibrációs görbék linearitása
    • 1.4.1. Történeti áttekintés
    • 1.4.2. További lineáristól való eltérések önabszorpció nélkül
    • 1.4.3. Kalibrációs görbék ICP-forrással az önabszorpció figyelembevételével
  • 1.5. Irodalom
• chevron_right2. Ultraibolya és látható elektromágneses sugárzás detektálására alkalmas spektrométerek felépítése
  • 2.1. Monokromátorok
  • 2.2. Kísérleti elrendezések
  • 2.3. Háttérkorrekció elvégzését biztosító technikai megoldások
  • chevron_right2.4. Fotodetektorok
    • 2.4.1. Az ideális fotodetektor
    • 2.4.2. Félvezető fotodetektorok
    • 2.4.3. Vákuum fotodetektorok
    • 2.4.4. Sokcsatornás fotodetektorok
  • 2.5. Jelfeldolgozási technikák fotodetektorokhoz
  • 2.6. Irodalom
• chevron_right3. Minta-előkészítés elemanalitikai vizsgálatokhoz
  • 3.1. Bevezetés
  • chevron_right3.2. Szilárd minták oldatba vitelére alkalmas minta-előkészítési eljárások
    • 3.2.1. Oldás
    • chevron_right3.2.2. Feltárási módszerek
      • 3.2.2.1. Feltárás savakkal nagy hőmérsékleten és nyomáson hagyományos hőközléssel
      • 3.2.2.2. Mikrohullámú sugárzással támogatott feltárás
      • 3.2.2.3. Ömlesztéses feltárások
    • 3.2.3. Égetés és hamvasztás
    • 3.2.4. A minta-előkészítéshez használt oldószerek és savak tisztaságának kérdésköre
    • 3.2.5. Minta-előkészítésre használt edényzet és annak tisztítása
  • 3.3. Minta-előkészítés hibaforrásai
  • 3.4. Dúsítási és elválasztási módszerek
  • chevron_right3.5. Mátrix specifikus minta-előkészítések
    • 3.5.1. Talajok, geológiai minták
    • 3.5.2. Biológiai anyagok és élelmiszerek
    • 3.5.3. Gyógyszerkészítmények
  • 3.6. Irodalom
• chevron_right4. Atomabszorpciós spektrometria
  • chevron_right4.1. Az atomabszorpciós mérés elve, a készülék felépítése
    • 4.1.1. Az atomabszorpciós mérés elve
    • chevron_right4.1.2. Az atomabszorpciós készülék felépítése
      • 4.1.2.1. Megvilágító fényforrások
      • 4.1.2.2. Atomizáló rendszerek
      • 4.1.2.3. Fényfelbontó rendszerek
      • 4.1.2.4. Detektálás
  • chevron_right4.2. Atomabszorpciós spektrometriás módszerek
    • chevron_right4.2.1. A láng-atomabszorpciós spektrometria
      • 4.2.1.1. Mintabevitel lángokba
      • 4.2.1.2. A lángban lejátszódó folyamatok
    • 4.2.2. Elektrotermikus atomabszorpciós spektrometria
    • 4.2.3. Hidrid- és más hideggőzös-eljárások
  • 4.3. Alkalmazás, az atomabszorpciós spektrometriás módszerek összehasonlítása
  • 4.4. Irodalom
• chevron_right5. Induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria
  • 5.1. Az induktív csatolású plazma sugárforrás kifejlesztése
  • 5.2. Az ICP-sugárforrásban lejátszódó alapvető fizikai folyamatok
  • chevron_right5.3. Mintabevitel
    • chevron_right5.3.1. Oldatok plazmába vitelére kidolgozott porlasztórendszerek
      • 5.3.1.1. Pneumatikus porlasztók
      • 5.3.1.2. Ultrahangos porlasztó
      • 5.3.1.3. Nagynyomású hidraulikus porlasztó
      • 5.3.1.4. Ködkamrák
      • 5.3.1.5. Aeroszolok jellemzése
      • 5.3.1.6. Az aeroszol előállítása és szállítása során fellépő zavarójelenségek
    • chevron_right5.3.2. Szilárd minták közvetlen mintabeviteli módszerei
      • 5.3.2.1. Szilárd minták közvetlen plazmába juttatása
      • 5.3.2.2. Szuszpenziók pneumatikus porlasztása
      • 5.3.2.3. Aeroszol előállítása szilárd mintákból
    • 5.3.3. Gázok plazmába vezetése
  • 5.4. Spektrális zavarások
  • 5.5. Mátrixhatások
  • 5.6. Radiális és axiális irányú leképzést alkalmazó icp-aes-rendszerek analitikai teljesítőképességének jellemzése
  • 5.7. Irodalom
• chevron_right6. Induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS)
  • 6.1. Bevezetés
  • chevron_right6.2. Az ICP-MS elvi alapjai és a műszer felépítése
    • 6.2.1. Az ICP mint ionforrás
    • chevron_right6.2.2. Ionextrakció és ionfókuszálás
      • 6.2.2.1. Ionextrakció. Interfész
      • 6.2.2.2. Az ionfókuszáló rendszer (ionoptika)
    • chevron_right6.2.3. Tömeganalízis
      • 6.2.3.1. Bevezetés
      • 6.2.3.2. Kvadrupol tömeganalizátorok
      • 6.2.3.3. Kettős fókuszálású tömeganalizátorok
      • 6.2.3.4. Repülésiidő (time-of-flight, TOF) tömeganalizátorok
    • chevron_right6.2.4. Az ionok detektálása és a jelek kezelése
      • 6.2.4.1. Elektronsokszorozók
      • 6.2.4.2. Faraday-kollektor (Faraday-csésze)
      • 6.2.4.3. A Dynolite-detektor
      • 6.2.4.4. Szimultán detektálás
      • 6.2.4.5. Adatfeldolgozás
    • 6.2.5. Vákuumrendszer
  • chevron_right6.3. Zavaróhatások
    • 6.3.1. Nemspektroszkópiai zavarások (mátrixhatások)
    • chevron_right6.3.2. Spektroszkópiai (spektrális) zavarások
      • 6.3.2.1. Izobár zavarások
      • 6.3.2.2. Többatomos ionok
      • 6.3.2.3. Oxidok, hidroxidok, hidridek és kettős töltésű ionok
    • chevron_right6.3.3. A spektrális zavarások kiküszöbölésének lehetőségei
      • 6.3.3.1. Matematikai korrekciós egyenletek
      • 6.3.3.2. A mintabeviteli módszerek módosítása
      • 6.3.3.3. A minta módosítása
      • 6.3.3.4. A plazma, illetve a plazma működési körülményeinek módosítása
      • 6.3.3.5. Nagyfelbontású tömeganalizátorok alkalmazása
      • 6.3.3.6. Ütközési és/vagy reakciócellák
  • chevron_right6.4. Kalibrációs stratégiák
    • 6.4.1. A készülék kalibrálása
    • chevron_right6.4.2. Analitikai kalibráció
      • 6.4.2.1. Belső standard
      • 6.4.2.2. Standard addíció
      • 6.4.2.3. Izotóphígítás
  • 6.5. Izotóparányok mérése
  • Köszönetnyilvánítás
  • 6.6. Irodalom
• chevron_right7. Glimmkisülésű sugár- és ionforrást alkalmazó spektrometriai eljárások
  • 7.1. Történeti áttekintés
  • 7.2. A glimmkisülésű sugárforrások általános jellemzése
  • chevron_right7.3. Glimmkisülésű sugárforrások
    • 7.3.1. Üregkatódos sugárforrások
    • 7.3.2. Grimm-féle síkkatódos sugárforrás
  • chevron_right7.4. A GD-OES alkalmazási területei
    • 7.4.1. Mennyiségi vizsgálatok a fémipar területén
    • 7.4.2. Mélységi koncentráció-eloszlások meghatározása
  • 7.5. A GD-OES fejlődési irányai a hardver és a szoftver vonatkozásában
  • 7.6. Glimmkisülésű ionforrások tömegspektrometriai vizsgálatokhoz
  • 7.7. Elektrolitkatóddal atmoszférikus nyomáson üzemelő glimmkisülésű sugárforrás oldatok közvetlen vizsgálatára
  • 7.8. Irodalom
• chevron_right8. Lézeres elemanalitikai módszerek
  • chevron_right8.1. A lézerfényforrások működése és használata
    • 8.1.1. A lézerműködés alapjai
    • 8.1.2. Lézerfényforrások jellemzőinek befolyásolása kiegészítő optikai elemekkel
    • chevron_right8.1.3. A fontosabb lézertípusok jellemzői
      • 8.1.3.1. Gázlézerek
      • 8.1.3.2. Szilárdtest-lézerek
      • 8.1.3.3. Folyadéklézerek
      • 8.1.3.4. Félvezető lézerek
    • 8.1.4. A lézerfényforrások használatával kapcsolatos veszélyek
  • chevron_right8.2. Lézerek alkalmazása az elemanalitikában
    • chevron_right8.2.1. Lézer-atomabszorpciós spektrometriai méréstechnikák
      • 8.2.1.1. „Klasszikus” lézer-atomabszorpciós spektrometria
      • 8.2.1.2. Hullámhossz-modulációs diódalézeres atomabszorpciós spektrometria
    • 8.2.2. Lézer-atomfluoreszcens spektrometria
    • chevron_right8.2.3. Lézerionizációs spektroszkópiai méréstechnikák
      • 8.2.3.1. A lézerrel segített ionizációs spektroszkópia
      • 8.2.3.2. A rezonancia ionizációs spektroszkópia
    • chevron_right8.2.4. Lézer mikropróbás analitikai méréstechnikák
      • 8.2.4.1. Lézerindukált plazmaspektroszkópia
      • 8.2.4.2. Lézerablációs mintabevitel
  • 8.3. Irodalom
• chevron_right9. Röntgenfluoreszcens spektrometria
  • 9.1. A röntgenfluoreszcencia jelensége
  • 9.2. Gerjesztési módok, röntgenforrások
  • 9.3. Detektálási módok
  • 9.4. Röntgenspektrumok kiértékelése
  • chevron_right9.5. Mátrixhatások és mennyiségi elemzések
    • 9.5.1. A karakterisztikus röntgenintenzitás koncentrációfüggése
    • chevron_right9.5.2. Mennyiségi elemzések
      • 9.5.2.1. Kísérleti módszerek
      • 9.5.2.2. Matematikai módszerek
  • chevron_right9.6. Totálreflexiós röntgenfluoreszcencia spektrometria
    • 9.6.1. A teljes visszaverődés
    • 9.6.2. A totálreflexiós röntgenfluoreszcens spektrométerek egységei
    • chevron_right9.6.3. A TXRF-spektrometria gyakorlata
      • 9.6.3.1. Elemanalízis
      • 9.6.3.2. Vékonyrétegek vizsgálata
      • 9.6.3.3. Felületi szennyezések meghatározása gőzfázisú roncsolás alkalmazásával
  • chevron_right9.7. Mikroszkopikus röntgenfluoreszcencia-analízis
    • 9.7.1. Egyedi részecskék nyomelemanalízise µ-XRF-módszerrel
    • 9.7.2. Háromdimenziós elemanalízis: konfokális µ-XRF
  • 9.8. Irodalom
• chevron_right10. Műszeres neutronaktivációs analízis
  • 10.1. Bevezetés és alapfogalmak
  • chevron_right10.2. Az aktivációs analízis elve
    • 10.2.1. Aktiválás
    • 10.2.2. Az egyszerű radioaktív bomlás kinetikája
    • 10.2.3. Összetett nukleáris átalakulások kinetikája
  • chevron_right10.3. Termikus nukleáris reaktor mint aktivációs neutronforrás
    • 10.3.1. Kutatóreaktorok felépítése
    • 10.3.2. Kutatóreaktorok neutronspektruma
    • 10.3.3. Fluxus és hatáskeresztmetszet konvenciók
    • 10.3.4. Fluxusparaméterek aktivációs mérése
  • chevron_right10.4. A radioaktivációs analízis standardizációs módszerei
    • 10.4.1. Abszolút standardizálás
    • 10.4.2. Relatív standardizálás
    • 10.4.3. Komparátor standardizálás
    • 10.4.4. Paraméteres standardizálás
  • chevron_right10.5. Prompt-γ aktivációs analízis
    • 10.5.1. Alapok és standardizálás
    • 10.5.2. Különleges besugárzási és mérési technikák
  • chevron_right10.6. Nukleáris interferenciák korrekciója
    • 10.6.1. Hasadási neutronok
    • 10.6.2. Maghasadás
    • 10.6.3. Másodrendű magreakciók
  • chevron_right10.7. A γ-spektrometria alapjai
    • 10.7.1. Az atommag γ-sugárzása
    • 10.7.2. Annihilációs sugárzás
    • chevron_right10.7.3. Sokcsatornás γ-spektrométerek
      • 10.7.3.1. Félvezető detektorok
      • 10.7.3.2. Mérési elektronika
    • 10.7.4. A γ-spektrométerek kalibrálása
    • 10.7.5. A γ-spektrumok és kiértékelésük
  • chevron_right10.8. Analitikai protokoll
    • 10.8.1. Kalibráció és minta-előkészités
    • 10.8.2. Besugárzás és mérés
    • 10.8.3. A γ-spektrumok kiértékelése
    • 10.8.4. A neutrontér jellemzői
    • 10.8.5. Analitikai és korrekciós számítások
    • 10.8.6. Eredmények áttekintése
  • 10.9. A neutronaktivációs analízis analitikai jellemzése
  • 10.10. Irodalom
• chevron_right11. Elektroanalitikai stripping technika
  • 11.1. Bevezetés
  • 11.2. A stripping technika módszerének elve
  • 11.3. A leggyakoribb dúsítási formák
  • 11.4. A visszaoldási módszerek
  • chevron_right11.5. A stripping technika analitikai teljesítőképességéről általában
    • 11.5.1. Szelektivitás
    • 11.5.2. A módszer érzékenysége és kimutatási határa
    • 11.5.3. A módszer pontosságáról és reprodukálhatóságáról
  • 11.6. A stripping technika felhasználási területe és felhasználásának módja
  • 11.7. A stripping technika műszerigénye
  • 11.8. Irodalom
  • Köszönetnyilvánítás
• chevron_right12. Vizsgálati módszerek szerves vegyületek szén-, hidrogén-, nitrogén-, oxigén-, halogén- és kéntartalmának meghatározására
  • 12.1. Történeti áttekintés
  • 12.2. Szén és hidrogén meghatározása
  • 12.3. Nitrogén meghatározása
  • 12.4. Automatizálás
  • 12.5. Oxigén meghatározása
  • 12.6. Halogének meghatározása
  • 12.7. Kén meghatározása
  • 12.8. Egyéb meghatározások
  • 12.9. A szerves mikroanalízis jelenlegi szerepe
  • 12.10. Irodalom
• chevron_right13. Elemek kémiai formáinak vizsgálatára alkalmas kapcsolt méréstechnikák
  • chevron_right13.1. Bevezetés
    • 13.1.1. Nyomelem-analitika — speciációs analitika
    • 13.1.2. Az elemspeciáció és a frakcionálás fogalmi meghatározása
    • 13.1.3. Megoldandó kérdések a speciációs elemzéseknél
  • chevron_right13.2. Mintavétel speciációs elemzésekhez
    • 13.2.1. Levegő
    • 13.2.2. Vizek
    • 13.2.3. Biológiai anyagok
    • 13.2.4. Üledékek és talajok
  • chevron_right13.3. Minta-előkészítési eljárások elemspeciációs vizsgálatokhoz
    • 13.3.1. A minta-előkészítés főbb lépései
    • chevron_right13.3.2. Fémorganikus vegyületek minta-előkészítése
      • 13.3.2.1. Extrakció vizes mátrixból
      • 13.3.2.2. Elem-alkil-formák elválasztása szilárd mintákból
      • 13.3.2.3. Származékképzési eljárások
    • chevron_right13.3.3. Szerves arzén- és szelénvegyületek minta-előkészítése
      • 13.3.3.1. Szerves arzénvegyületek
      • 13.3.3.2. Szerves szelénvegyületek
    • chevron_right13.3.4. Fém-bioligandum-komplexek minta-előkészítése
      • 13.3.4.1. Biológiai folyadékok
      • 13.3.4.2. Növényi és állati szövetek
  • chevron_right13.4. A speciációs analitika kapcsolt módszerei
    • 13.4.1. Kromatográfia + Atomspektrometria
    • 13.4.2. Kifagyasztás és hődeszorpció
    • 13.4.3. A kapcsolóelemek
    • 13.4.4. A kapcsolt méréstechnikák kimutatási határa
  • 13.5. Elektroanalitikai módszerek
  • chevron_right13.6. Elemformák és azok mennyiségi meghatározása
    • 13.6.1. Arzén a környezetben
    • 13.6.2. Arzénspeciációs módszerek
    • 13.6.3. Szerves ónformák
    • 13.6.4. Ónspeciációs módszerek
    • 13.6.5. A higanyspeciáció kérdésköre
    • 13.6.6. Higanyspeciációs módszerek
    • 13.6.7. Az ólom speciációs elemzése
    • 13.6.8. Alumínium -specieszek meghatározása
    • 13.6.9. Krómspeciációs módszerek
    • 13.6.10. Izotópok speciációs elemzése
  • 13.7. Irodalom
• chevron_right14. Az elemanalitikai módszerek teljesítményjellemzői
  • 14.1. Szelektivitás és/vagy specifikusság
  • 14.2. Linearitás
  • 14.3. Érzékenység
  • 14.4. Torzítatlanság (pontosság)
  • 14.5. Precizitás
  • 14.6. Ismételhetőség és/vagy reprodukálhatóság
  • 14.7. Stabilitás
  • 14.8. Kimutatási határ
  • 14.9. Meghatározási határ
  • 14.10. Zavartűrőképesség
  • 14.11. Robusztusság
  • 14.12. Méréstartomány
  • 14.13. Példa egy analitikai módszer teljesítményjellemzőinek a meghatározásához
  • 14.14. Mérési bizonytalanság
  • 14.15. Az analitikai mérési eredmények megadása
  • 14.16. Összefoglalás
  • 14.17. Irodalom
• A kötet szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 448 7

Dr. Záray Gyula egyetemi tanár által 2006-ban szerkesztett és részben írt Az elemanalitika korszerű módszerei című könyv több évtizedes hiánypótló mű volt, ami az elmúlt tíz évben rendkívül hasznos segédeszköznek bizonyult az egyetemeinken kémiát alap- és mesterfokon tanuló, illetve PhD-tanulmányokat folytató hallgatók körében. A könyv nyomtatott változatának valamennyi példánya vevőre talált. Ez nem meglepő, hiszen a szerzők magas szinten, ugyanakkor közérthetően ismertetik a műszeres elemanalitikai módszerek széles skáláját, ötvözve az elméleti és a gyakorlati ismereteket. Záray Gyula kezdeményezésére több szerző kiegészítette fejezetét az adott szakterület (pl. optikai spektroszkópia, atomabszorpciós spektrometria, induktív csatolású optikai emissziós spektrometria, induktív csatolású plazma tömegspektrometria, lézerspektroszkópia és az ezekhez kapcsolódó minta-előkészítési eljárások) legújabb eredményeivel. Az átdolgozott változat szerkesztésében tevékenyen részt vett Záray professzor munkatársa, Mihucz Viktor Gábor egyetemi docens, aki az atomspektrometriában alkalmazott minta-előkészítési módszerekkel foglalkozó fejezetet a legújabb eredményekkel bővítette. Az Akadémiai Kiadó kezdeményezésére az átdolgozott mű 2017-ben elektronikus formában is megjelent. A könyvben összefoglalt ismeretanyag hasznos információkat nyújt számos szakterületen (pl. műszaki kémia, biokémia, klinikai kémia, geokémia, agrokémia) dolgozó analitikus számára, ezért papíralapú formában való kiadása is indokolt. (Dr. Orbán Miklós professor emeritus ELTE Kémiai Intézet)

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-mihucz-az-elemanalitika-korszeru-modszerei-2-atd-kiadas//