Bordás Sándor

Az agresszív kód


Az eredmények összegzése

A FER elméleti és kísérleti részének kidolgozásakor azt a lewini gondolatrendszert és kísérleti kezdeményezést próbáltuk követni, melyek nem az egyes izolált reakciókat, az elszigetelt viselkedésegységeket vizsgálják, hanem a teljes emberi cselekvéseket elemzik. Vagyis ebben a pszichológiában az ember az egész történelmével és társadalmi viszonyainak egész hálózatával jelen lehet. Nem kísérletet végeztünk a szó pszichológiai értelmében, hanem az életben, a társadalomban végbemenő szociológiai és szociálpszichológiai változásokat és azok hatásait próbáltuk mérni és értelmezni a véleményformáló személyeknél és az őket övező ún. holdudvar képviselőinek vizsgálatával, tehát valós helyzeteket vizsgáltunk valós közösségekben. Módszerünkkel az ember lehetséges dimenzióit szerettük volna megragadni, ám figyelmünket elsősorban a lewini pszichikus mezőre, a szociológiai, a szociálpszichológiai és az egészségügyi történésekre irányítottuk a többség-kisebbség és az etnikumok látószögén keresztül. Azokra a csoportdinamikai hatásokra voltunk kíváncsiak, melyeket a társadalomban végbement szociálpszichológiai események, változások etnikai vetülete vált ki egy kis közösség véleményformáló személyeinek csoportján belül, valamint arra, hogy ezek a hatások hogyan csapódnak le a véleményformáló személyek holdudvarában. Az igényes módszerünk számos eredményt produkált, most csak a program szempontjából fontos eredményeket foglalom össze.

Az agresszív kód

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 452 4

A könyv több részből áll, melyek korábbi kutatásaim eredménye kapcsán valósultak meg egyrészt Budapesten és az egykori Jugoszláviában, Szabadkán, az öngyilkosság motivációs hátterét kutatva, másrészt Szlovákiában, a régebben Pozsonyban működő Márai Sándor Alapítvány égisze alatt, az etnikai konfliktusok kialakulásának okait kutatva.Ebben a munkában az agresszió befelé vetülésének társadalmi és egyéni okait vizsgálva megfogalmazódott a szláv (többnyire szerb) és a vajdasági magyar családokra jellemző kommunikációs sajátosság. A Jugoszláv polgárháború kitörése, amely személyesen is érintett, fogalmaztatta meg bennem (bennünk) azt a gondolatot, hogy a polgárháború kitörése mögött mennyiben húzódhatnak meg egy kultúrára jellemző kommunikációs kapcsolatok vagy a verbális kommunikáció mögött rejlő, a kultúrára jellemző gondolkodás, esetleg a kultúrák közötti kommunikációs zavarok.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bordas-az-agressziv-kod//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave