Talán meglepő, hogy az írásképet is a tárgyak közötti nonverbális kommunikációra alkalmas jelenségként említjük. Természetesen szorosan kötődik a verbális kommunikációhoz, de két szempontból mint fizikai tulajdonságokkal rendelkező tárgynak van szerepe. Egyrészt a kézírás képe, a betűk formája kultúránként változik, ezért az idegen nyelvet tanulónak meg kell tanulnia elolvasni a célkultúrából való kézírást, még ha egyre ritkábban is írnak ma már kézzel az emberek. Külön figyelmet érdemelnek a számjegyek, mert – kézzel írva – formájuk gyakran eltér a tanulók által megszokottól. Szintén tudni kell, hogy az egész számokat és tizedeseket vessző vagy pont választja-e el, illetve hogy hosszú számok esetén az ezresek után az átláthatóság megkönnyítésére pont vagy vessző áll-e. Nem mindegy ugyanis, hogy az 1,294 egyezerkettőszázkilencvennégyet vagy egy egész kettőszázkilencvennégy ezredet jelöl. Ez kézzel vagy géppel írott formában egyaránt eltérő lehet. Ennek a kérdésnek a részletezése nem a nyelvtanár dolga, de érdemes a tanulók figyelmét felhívni a problémára. Az idegennyelv-használók számára a tanulság az, hogy ha számokkal dolgozunk, tisztázzuk partnerünkkel a számok írásának formáját.