Kertész András

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében


A historiográfusok elfogultsága a vizsgálat tárgyával szemben

Nem csupán arról van szó, hogy a historiográfusok egymás közti kommunikációja több esetben nélkülözi az egymással szembeni tárgyszerűséget, hanem arról is, hogy a fent ismertetett tudománytörténeti értékelések többségét áthatja a Chomsky személye és a generatív nyelvészet iránti rokon- vagy ellenszenv. A vizsgálat tárgya nem csupán a generatív nyelvészet nyelvtudomány-történeti megítélése, hanem gyakran összefonódik Chomsky személyének értékelésével is. Koerner, Murray, Seuren, Harris, Lappin et al. és Robin Lakoff egyes megfogalmazásai egészen szélsőségesen utasítják el Chomsky személyét ahhoz hasonló ad hominem érvekkel, mint amilyenek alkalmazását Chomsky és követői szemére vetik. Látens háttérfeltevésük, hogy ha Chomsky személye elítélendő, akkor a generatív nyelvészet is az. Például Murray (1994: 445) Chomsky diktátori magatartását egyenesen Sztálinéhoz és Mao Ce-tungéhoz hasonlítja:

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 465 4

A nyelvtudomány historiográfiája az utóbbi mintegy négy évtizedben periférikus, kevesek által művelt, alulértékelt szakterületből a nyelvtudomány egyik dinami¬kusan fejlődő, gazdag szakirodalmat produkáló, elismert részdiszciplínájává vált. A tudománytörténet-írás iránti érdeklődés kialakulása, valamint a generatív nyelvészet nagy visszhangot kiváltó fogadtatásának egymásra hatása következté¬ben a generatív nyelvészet története a tudománytörténet-írás fókuszába került. Azonban mindeddig nem született átfogó elemzés a generatív nyelvészet történe¬tét feldolgozó historiográfiai nézetekről. A jelen kismonográfia e hiány pótlására tesz kísérletet. Célja három feladat végrehajtása: Az első az, hogy a generatív nyelvészet történetére vonatkozó, egymástól oly¬kor radikálisan különböző historiográfiai nézetek pluralizmusának tárgyilagos be¬mutatásával elősegítse a generatív nyelvészet hazai recepcióját. A könyv második célja, hogy feltárja a bemutatott tudománytörténeti állás¬pontok hibáit és felvesse a hibákat elkerülő historiográfiai alapfogalmak, hipoté¬zisek és eszközök kidolgozásának indokoltságát. A harmadik cél a historiográfiai nézetek elemzéséből levont következtetések alapján egy olyan új historiográfia lehetőségének egy esettanulmányban való szemléltetése, amely elkerüli az elemzett nézetek hibáit, és egy új tudománytör¬téneti szemléletet körvonalaz. Szándéka szerint a könyv közérthetőségre törekvő tudományos munka. A szerteágazó szakirodalom bemutatása, szisztematizálása és kritikai elemzése mellett önálló mondandóval kíván hozzájárulni a nyelvtudománytörténet-íráshoz, ezért felkeltheti a tudománytörténet iránt érdeklődő nyelvészek és a nyelvtudo¬mány iránt érdeklődő tudománytörténészek figyelmét is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-plauzibilis-erveles-a-generativ-nyelveszet-torteneteben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave