Kertész András

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében


Ugyanazon adatok egymástól eltérő értékelései

Ugyanazokból az adatokból különböző szerzők eltérő, olykor ellentétes következtetéseket vonnak le. Ez természetesen egyik általános jellemzője a tudományos kutatásnak és a tudományos vitáknak. Például Boeckx és Grewendorf eltérő minimalizmusértékelése – egymáshoz viszonyítva – ebbe a kategóriába tartozik, mivel mindketten a minimalizmus alkalmazói és propagátorai. Nem zárható ki ugyan, hogy a minimalizmuson belül eltérő csoportérdekeket képviselnek, de sokkal valószínűbb, hogy az egymásnak ellentmondó értékelésnek a tudomány természetéből fakadó, ‘intellektuális’ okai vannak. Boeckx (2006), mint említettük, a Minimalista Program kiforratlanságát hangsúlyozza, azt, hogy nem kifejlett elmélet, hanem ‘csak’ programatikus kezdeményezés. Ezzel szemben Grewendorf (2006: 158) – miközben szintén a Minimalista Programot propagálja – annak fő erényeként azt emeli ki, hogy immár „egyre inkább elméletté konszolidálódott” és ”a rendelkezésre álló elméletvázlatok feltétlenül elméleti státusra tarthatnak igényt”.

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 465 4

A nyelvtudomány historiográfiája az utóbbi mintegy négy évtizedben periférikus, kevesek által művelt, alulértékelt szakterületből a nyelvtudomány egyik dinami¬kusan fejlődő, gazdag szakirodalmat produkáló, elismert részdiszciplínájává vált. A tudománytörténet-írás iránti érdeklődés kialakulása, valamint a generatív nyelvészet nagy visszhangot kiváltó fogadtatásának egymásra hatása következté¬ben a generatív nyelvészet története a tudománytörténet-írás fókuszába került. Azonban mindeddig nem született átfogó elemzés a generatív nyelvészet történe¬tét feldolgozó historiográfiai nézetekről. A jelen kismonográfia e hiány pótlására tesz kísérletet. Célja három feladat végrehajtása: Az első az, hogy a generatív nyelvészet történetére vonatkozó, egymástól oly¬kor radikálisan különböző historiográfiai nézetek pluralizmusának tárgyilagos be¬mutatásával elősegítse a generatív nyelvészet hazai recepcióját. A könyv második célja, hogy feltárja a bemutatott tudománytörténeti állás¬pontok hibáit és felvesse a hibákat elkerülő historiográfiai alapfogalmak, hipoté¬zisek és eszközök kidolgozásának indokoltságát. A harmadik cél a historiográfiai nézetek elemzéséből levont következtetések alapján egy olyan új historiográfia lehetőségének egy esettanulmányban való szemléltetése, amely elkerüli az elemzett nézetek hibáit, és egy új tudománytör¬téneti szemléletet körvonalaz. Szándéka szerint a könyv közérthetőségre törekvő tudományos munka. A szerteágazó szakirodalom bemutatása, szisztematizálása és kritikai elemzése mellett önálló mondandóval kíván hozzájárulni a nyelvtudománytörténet-íráshoz, ezért felkeltheti a tudománytörténet iránt érdeklődő nyelvészek és a nyelvtudo¬mány iránt érdeklődő tudománytörténészek figyelmét is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-plauzibilis-erveles-a-generativ-nyelveszet-torteneteben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave