Kertész András

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében


A vizsgálat szempontjának kizárólagossága

A bemutatott historiográfiák egy része kizárólagossá tesz egy-egy szempontot, kétségbe vonva más szempontok vizsgálatának létjogosultságát. Így például Newmeyer (1980), (1986a), ten Hacken (2007), Tomalin (2008), Boeckx (2006) stb. a lineárisnak beállított intellektuális fejlődés valamely elemét abszolutizálja, tagadva azt, hogy a személyi érdekeknek, a csoportszerkezetnek vagy a retorikai és argumentációs eszközöknek bármilyen szerepe lett volna a generatív nyelvészet történetében. Ezzel szemben Murray (1994) a társadalmi, Harris (1993a) pedig a retorikai aspektust tekinti a meghatározónak, miközben nem ismerik el az intellektuális tényezők szerepét. Jäger a hermeneutikai módszer kizárólagos alkalmazását tekinti megközelítése alapjának. A hiba forrása nem az, hogy absztrahálnak és kiemelik a tudománytörténet egy olyan aspektusát, amelyet egy számukra releváns probléma megoldásához szükségesnek vélnek. Azt kell az adott nézet hitelét gyengítő tényezőnek tekintenünk, ha egyúttal nem ismerik el azt, hogy más kérdésfelvetés vagy kutatási cél egy másik aspektus súlypontozását indokolja. Az a kép, amely ily módon e nézetekben külön-külön kirajzolódik, mindenképpen egyoldalú, kirekesztő és leegyszerűsített. Ebből következően érvelésük két síkon válik körben forgóvá. Egyrészt az a historiográfiai eszköz, amelyet a szerző azért választ, hogy igazoljon egy a generatív nyelvészet megítélésére vonatkozó tételt, nyilvánvalóan igazolni is fogja az adott tételt és eleve olyannak láttatja a generatív nyelvészetet, amilyennek a szerző láttatni akarja: intellektuális forradalomnak, retorikának, vagy valami egyébnek. Másrészt a cirkularitás a historiográfia önlegitimációját is szolgálja: mivel az adott historiográfia alátámasztja azt a tételt, amely alátámasztására létrehozták, természetesen az egyetlen adekvát historiográfiai eszköz látszatát kelti.

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 465 4

A nyelvtudomány historiográfiája az utóbbi mintegy négy évtizedben periférikus, kevesek által művelt, alulértékelt szakterületből a nyelvtudomány egyik dinami¬kusan fejlődő, gazdag szakirodalmat produkáló, elismert részdiszciplínájává vált. A tudománytörténet-írás iránti érdeklődés kialakulása, valamint a generatív nyelvészet nagy visszhangot kiváltó fogadtatásának egymásra hatása következté¬ben a generatív nyelvészet története a tudománytörténet-írás fókuszába került. Azonban mindeddig nem született átfogó elemzés a generatív nyelvészet történe¬tét feldolgozó historiográfiai nézetekről. A jelen kismonográfia e hiány pótlására tesz kísérletet. Célja három feladat végrehajtása: Az első az, hogy a generatív nyelvészet történetére vonatkozó, egymástól oly¬kor radikálisan különböző historiográfiai nézetek pluralizmusának tárgyilagos be¬mutatásával elősegítse a generatív nyelvészet hazai recepcióját. A könyv második célja, hogy feltárja a bemutatott tudománytörténeti állás¬pontok hibáit és felvesse a hibákat elkerülő historiográfiai alapfogalmak, hipoté¬zisek és eszközök kidolgozásának indokoltságát. A harmadik cél a historiográfiai nézetek elemzéséből levont következtetések alapján egy olyan új historiográfia lehetőségének egy esettanulmányban való szemléltetése, amely elkerüli az elemzett nézetek hibáit, és egy új tudománytör¬téneti szemléletet körvonalaz. Szándéka szerint a könyv közérthetőségre törekvő tudományos munka. A szerteágazó szakirodalom bemutatása, szisztematizálása és kritikai elemzése mellett önálló mondandóval kíván hozzájárulni a nyelvtudománytörténet-íráshoz, ezért felkeltheti a tudománytörténet iránt érdeklődő nyelvészek és a nyelvtudo¬mány iránt érdeklődő tudománytörténészek figyelmét is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-plauzibilis-erveles-a-generativ-nyelveszet-torteneteben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave