Kertész András

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében


Milyen viszony áll fenn a Chomsky nevével fémjelzett generatív nyelvészet és annak az elméleti nyelvészeten belüli alternatívái között?

Tisztázatlan az elméleti nyelvészeten belül a Chomsky-féle irányvonal és olyan riválisai viszonya, mint például a Lexikai-Funkcionális Grammatika (LFG), a Fejközpontú Frázisstruktúra Grammatika (HPSG), az Általánosított Frázisstruktúra Grammatika (GPSG) és Jackendoff jelenlegi nyelvészete. Egyrészt a bemutatott historiográfiai megközelítések nagy része nem tér ki a kérdés vizsgálatára. Másrészt az a két álláspont, amely tárgyalja, erősen eltérő. Newmeyer (1998) különbséget tesz formalista és funkcionalista nyelvészet között. A formalizmuson belül két irányzatot különböztet meg: Chomsky nyelvészetét az egyikhez, a többit a másikhoz sorolja, és úgy véli, hogy a két irányzat csupán jelentéktelen módon és mértékben különbözik egymástól (Newmeyer 1998: 12). Ezzel szemben ten Hacken (2007), (2002) inadekvátnak tartja Newmeyer osztályozását és egészen máshol húzza meg az irányzatok közötti határt. Amellett érvel, hogy Chomsky nyelvészete és az említett négy irányzat inkommenzurábilis és ezért különböző kutatási programokat alkotnak.125 Abból, hogy ezen irányzatokat Chomskyéhoz képest új kutatási programnak minősíti, és a tudományos forradalmat egy új kutatási program megjelenéseként határozza meg, annak kellene következnie, hogy az említett alternatív irányzatok tudományos forradalmak kiváltói. Ugyanakkor ezt a következtetést nem vonja le, ezért kérdésessé válik fogalomhasználatának koherenciája (l. bővebben Kertész 2010b).

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 465 4

A nyelvtudomány historiográfiája az utóbbi mintegy négy évtizedben periférikus, kevesek által művelt, alulértékelt szakterületből a nyelvtudomány egyik dinami¬kusan fejlődő, gazdag szakirodalmat produkáló, elismert részdiszciplínájává vált. A tudománytörténet-írás iránti érdeklődés kialakulása, valamint a generatív nyelvészet nagy visszhangot kiváltó fogadtatásának egymásra hatása következté¬ben a generatív nyelvészet története a tudománytörténet-írás fókuszába került. Azonban mindeddig nem született átfogó elemzés a generatív nyelvészet történe¬tét feldolgozó historiográfiai nézetekről. A jelen kismonográfia e hiány pótlására tesz kísérletet. Célja három feladat végrehajtása: Az első az, hogy a generatív nyelvészet történetére vonatkozó, egymástól oly¬kor radikálisan különböző historiográfiai nézetek pluralizmusának tárgyilagos be¬mutatásával elősegítse a generatív nyelvészet hazai recepcióját. A könyv második célja, hogy feltárja a bemutatott tudománytörténeti állás¬pontok hibáit és felvesse a hibákat elkerülő historiográfiai alapfogalmak, hipoté¬zisek és eszközök kidolgozásának indokoltságát. A harmadik cél a historiográfiai nézetek elemzéséből levont következtetések alapján egy olyan új historiográfia lehetőségének egy esettanulmányban való szemléltetése, amely elkerüli az elemzett nézetek hibáit, és egy új tudománytör¬téneti szemléletet körvonalaz. Szándéka szerint a könyv közérthetőségre törekvő tudományos munka. A szerteágazó szakirodalom bemutatása, szisztematizálása és kritikai elemzése mellett önálló mondandóval kíván hozzájárulni a nyelvtudománytörténet-íráshoz, ezért felkeltheti a tudománytörténet iránt érdeklődő nyelvészek és a nyelvtudo¬mány iránt érdeklődő tudománytörténészek figyelmét is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-plauzibilis-erveles-a-generativ-nyelveszet-torteneteben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave