Kertész András, Rákosi Csilla

Adatok és plauzibilis érvelés a nyelvészetben


A nyelvészeti adat és evidencia fogalma

(41)–(45) nagyon magas absztrakciós szinten vezeti be a fogalmakat. Ennek oka, hogy az I. részben ismertetett nézetek többek között a nyelvészeti adatok rendkívüli sokféleségét hangsúlyozzák (Kertész & Rákosi 2008b). E sokféleség forrása köztudottan az, hogy a nyelvészet távolról sem egységes diszciplína, hanem több, adott esetben egymástól gyökeresen eltérő, egyéb tudományokból – pl. az önmagukat empirikusnak nevező, különböző természettudományos diszciplínákból, a hermeneutikai szemléletmódból vagy a filozófiából – ismert ontológiai és metodológiai háttérrel rendelkező módszerek különböző arányú kombinációival jellemezhető (esetenként egymást kiegészítő, esetenként egymással ütköző, esetenként egymással össze nem vethető) elméletek hálója (l. pl. Penke & Rosenbach 2004, Kepser & Reis 2005, Lehmann 2004: 189f.). Mivel a nyelvészetben ezek szerint számos, egyéb tudományokra jellemző adattípus fellelhető, a nyelvészeti adat és a nyelvészeti evidencia fogalmának nincs olyan differentia specificája, amely egyértelműen megkülönböztetné a tudományos adat/tudományos evidencia genus proximumától. A (41)–(45)-ben megadott nagyon általános definíciók specifikálása ezért a ‘nyelvészetre’ nem, hanem kizárólag konkrét elméletek módszereivel végrehajtott, konkrét – azaz szövegszerűen dokumentált – érvelési folyamatokra szűkítve lehetséges.

Adatok és plauzibilis érvelés a nyelvészetben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 464 7

Az egymással versengő, bonyolult hálót alkotó nyelvészeti elméletek működőképességének megítélése jelentős mértékben attól függ, hogy milyen adatok fogadhatók el a hipotéziseik mellett vagy ellen szóló evidenciaként. A könyv célja, hogy a nyelvészeti elméletek argumentációs szerkezetének feltárása révén eredeti és a jelenlegi szakirodalomban javasoltaknál hatékonyabb megoldást nyújtson a nyelvészeti adatok és evidencia problémájára. E célt két síkon éri el. Egyrészt a nyelvészeti adatokról és evidenciáról szóló jelenlegi szakirodalom különböző szempontokon alapuló, széles körű elemzéséből von le olyan következtetéseket, amelyek indokolják a nyelvészeti elméletalkotás argumentációelméleti modelljének kidolgozását és az adat-/evidenciaproblémára való alkalmazását. Másrészt felismeréseit számos, a nyelvtudományi kutatómunka gyakorlatából származó esettanulmánnyal támasztja alá.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-rakosi-adatok-es-plauzibilis-erveles-a-nyelveszetben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave