Kertész András, Rákosi Csilla

Adatok és plauzibilis érvelés a nyelvészetben

A nyelvészeti adatok forrásai

Az elemzett szakirodalom szerint az egyes adattípusok tulajdonságainak feltárásakor releváns, de nem kizárólagos tényezőként kell figyelembe venni azokat, amelyek forrásaik különbözőségéből adódnak. Penke & Rosenbach (2004: 488ff.) forrásuk alapján két nagy csoportba osztja az adatokat. A spontán adatok természetes módon előforduló nyelvi megnyilatkozások, melyek korpuszban rögzítve a nyelvészeti elemzés anyagául szolgálnak. Korpuszt létrehozhat maga a nyelvész speciálisan valamilyen nyelvi jelenség tanulmányozására, de dolgozhat nyilvánosan hozzáférhető, nem feltétlenül egy bizonyos konstrukció tanulmányozására szánt adatgyűjteménnyel is. A kiváltott („elicited”) adatok valamilyen kísérlet vagy megfigyelés révén, a nyelvész által létrehozott és irányított szituációban jönnek létre. Penke és Rosenbach úgy véli, hogy a kétfajta adattípusnak különböző előnyei és hátrányai vannak. A spontán adatok minőségét nyilvánvalóan befolyásolja a korpusz reprezentativitása és összeállításának szisztematikussága, a „kiváltott” adatok megbízhatósága pedig nagyban függ az adatfelvétel módjától, valamint az alkalmazott kísérleti technikától.

Adatok és plauzibilis érvelés a nyelvészetben

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 464 7

Nyelvészet

Az egymással versengő, bonyolult hálót alkotó nyelvészeti elméletek működőképességének megítélése jelentős mértékben attól függ, hogy milyen adatok fogadhatók el a hipotéziseik mellett vagy ellen szóló evidenciaként. A könyv célja, hogy a nyelvészeti elméletek argumentációs szerkezetének feltárása révén eredeti és a jelenlegi szakirodalomban javasoltaknál hatékonyabb megoldást nyújtson a nyelvészeti adatok és evidencia problémájára. E célt két síkon éri el. Egyrészt a nyelvészeti adatokról és evidenciáról szóló jelenlegi szakirodalom különböző szempontokon alapuló, széles körű elemzéséből von le olyan következtetéseket, amelyek indokolják a nyelvészeti elméletalkotás argumentációelméleti modelljének kidolgozását és az adat-/evidenciaproblémára való alkalmazását. Másrészt felismeréseit számos, a nyelvtudományi kutatómunka gyakorlatából származó esettanulmánnyal támasztja alá.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-rakosi-adatok-es-plauzibilis-erveles-a-nyelveszetben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero