Pikó Bettina

Kultúra, társadalom és lélektan


A FILOZÓFIAI ALAPOK

A szászi világkép filozófiai gyökerei Descartes-ig nyúlnak vissza. Számára a test és az elme más-más szubsztanciaként való felfogása a modern biomedikális filozófia egyik sarkalatos pontja volt. A kettős szubsztancia elve az orvostudomány nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy míg a test olyan, mint egy gép, amely a tudományos feltárások során megismerhető, addig az elme Istentől való, a testtől teljesen eltérő szubsztancia, a természettudományos módszerekkel nehezen ragadható meg (Dubos, 1970). A mai modern medicina – beleértve a pszichiátriát mint annak egyik ágát is – egyre inkább a biológiai redukcionizmus szellemében gyógyít. Ez a descartes-i elvnek ellentmondva mesterkéltnek tekinti a két szubsztancia elkülönítését, mivel szerinte minden viselkedési és lelki folyamat biológiai alapú, genetikai és biokémiai mozzanatok sorának tekinthető. Ennek alapján fel kell tennünk a kérdést: a mentális betegségek – ha egyáltalán léteznek – minek a betegségei? Az agy betegségei vagy a tudat, a „lélek”, az elme, a személyiség betegségei? A modern pszichiátria egyre inkább hajlik annak elfogadására, hogy a lelki zavarok oka valamilyen biokémiai egyensúly megbomlása, tehát voltaképpen az agy betegségeiről van szó. Ennek alapján más, szomatikus betegséghez hasonlóan diagnosztikai kritériumok alkothatók, amelyek elősegíthetik a lelki (mentális) zavarok felismerését, klasszifikációját (besorolását) és gyógyszeres (biológiai terápiás) kezelését. Ezzel teljessé válik a pszichiátria integrációja az orvostudományon belül, hiszen az ehhez tartozó kórképek a többi betegségtípushoz hasonlóan ítélhetők meg.

Kultúra, társadalom és lélektan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 461 6

Bár az emberi természetről már sokat megtudtunk az elmúlt évszázadok folyamán, még a XXI. század elején is viszonylag keveset tudunk a társadalomnak és a kultúrának az egyén személyiségére és magatartására gyakorolt hatásairól. A modern társadalom számos kihívást állított az egyének és közösségek elé. Vajon megtaláljuk-e a módját annak, hogy kellőképpen alkalmazkodni tudjunk e kihívásokhoz? Milyen nyomokat hagy a fogyasztói társadalom és a globalizáció az egyének pszichikai folyamataiban? Hogyan alakulnak át társas kapcsolataink vagy a valláshoz való viszonyunk a modern társadalomban? Hogyan tükrözik mentális zavaraink adaptációs problémáinkat? Milyen lélektani gyökerei vannak a tekintélyelvűségnek? Megannyi kérdés, amelynek megválaszolására tesz kísérletet a szerző legújabb, társadalom-lélektani kötetében. A könyv lényegében kalandozás az egyén és a társadalom viszonyrendszerében, segít megérteni a pszichikai folyamatok társadalmi és kulturális összefüggéseit a posztmodern társadalomban, amelyben élünk. A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik felelősséget éreznek kultúránk jobbításáért, és akik nem félnek megismerkedni a társadalmi valóság diagnosztikus jelzéseivel. A jelen fokozott adaptációs törekvései elvezethetnek egy magasabb életminőséghez, hogy valóban élvezni tudjuk korunk vívmányait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/piko-kultura-tarsadalom-es-lelektan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave