Pikó Bettina

Kultúra, társadalom és lélektan


A MENTÁLIS EGÉSZSÉG A MODERN KULTÚRÁBAN

A szászi pszichiátriakritika nem értékelhető anélkül, hogy az elméletet bele ne helyeznénk napjaink társadalmi valóságának és mentális egészségképének vonulatába. A XX. század válságjelenségei a mentális zavarok egyre növekvő számában is megmutatkoznak, amelyek mint kórtünetek korunkról is diagnosztikus képet nyújtanak, azaz egyben kortünetek is. Ha napjaink szociokulturális valóságát próbáljuk jellemezni, mindenképpen a modernizáció jelenségéből kell kiindulnunk. A modern életstílus olyan kihívások elé állította az egyéneket és közösségeket, amelyek folyamatosan veszélyeztetik az adaptációs kapacitás kimerülését mind egyéni, mind társadalmi szinten (Pikó, 1999a). A társadalmi kihívásoknak a mentális egészségre tett hatásait csak akkor érthetjük meg igazán, ha az élettani alapokat is figyelembe vesszük. Az adaptációs kapacitást leginkább az veszi igénybe, hogy folyamatosan gyors változások mennek végbe a társadalmi életben, s élettani szempontból ez stressz a humán szervezet számára. Selye (1956) értelmezésében a stressz a környezeti ingerekre adott nem specifikus válaszreakció, amely pontosan mérhető hormonális folyamatokkal jellemezhető. Egymagában azonban a környezeti inger nem veszélyes, sőt, bizonyos mennyiségben szükség is van rá a fejlődés érdekében. Csak abban az esetben lehet belőle baj, ha meghaladja az egyén alkalmazkodási képességét, s így a szervezet egyensúlyára és egészségi állapotára is kihat. A stresszhormonok hosszú ideig tartó hatására pszichoszomatikus tünetképzés, a mentális egészség felbomlása és a magatartászavar a válasz (Pikó, 1999). A mentális egészséget egy relatív egyensúlyi állapot tartja fenn, amelyben a kihívást jelentő, szokatlan, új dolgok mellett jelen vannak biztonságot adó, ismert, betanult dolgok is.

Kultúra, társadalom és lélektan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 461 6

Bár az emberi természetről már sokat megtudtunk az elmúlt évszázadok folyamán, még a XXI. század elején is viszonylag keveset tudunk a társadalomnak és a kultúrának az egyén személyiségére és magatartására gyakorolt hatásairól. A modern társadalom számos kihívást állított az egyének és közösségek elé. Vajon megtaláljuk-e a módját annak, hogy kellőképpen alkalmazkodni tudjunk e kihívásokhoz? Milyen nyomokat hagy a fogyasztói társadalom és a globalizáció az egyének pszichikai folyamataiban? Hogyan alakulnak át társas kapcsolataink vagy a valláshoz való viszonyunk a modern társadalomban? Hogyan tükrözik mentális zavaraink adaptációs problémáinkat? Milyen lélektani gyökerei vannak a tekintélyelvűségnek? Megannyi kérdés, amelynek megválaszolására tesz kísérletet a szerző legújabb, társadalom-lélektani kötetében. A könyv lényegében kalandozás az egyén és a társadalom viszonyrendszerében, segít megérteni a pszichikai folyamatok társadalmi és kulturális összefüggéseit a posztmodern társadalomban, amelyben élünk. A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik felelősséget éreznek kultúránk jobbításáért, és akik nem félnek megismerkedni a társadalmi valóság diagnosztikus jelzéseivel. A jelen fokozott adaptációs törekvései elvezethetnek egy magasabb életminőséghez, hogy valóban élvezni tudjuk korunk vívmányait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/piko-kultura-tarsadalom-es-lelektan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave